Hosszabb távon is tartható a 3-4 százalék közötti GDP-bővülés

Tartható gazdasági növekedés és államháztartási folyamatok

2016-ban a végleges adatok szerint 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Azt Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára is elismerte, hogy ez a korábbi évekhez képest alacsonyabb gazdasági növekedést jelent, de az Európai Unió átlagos, 1,9 százalékos növekedésével összevetve egy magasabb bővülésnek tartja. A tavalyi év összességében kedvező volt Magyarország számára, mert bővült a foglalkoztatás, és 7 százalékkal nőttek a reálkeresetek. Banai Péter Benő fontosnak nevezte azt is, hogy GDP-arányosan 1,9 százalék lett az államháztartási hiány, és hogy 73,9 százalékra csökkent az államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított mértéke.

Az államtitkár szerint a tavalyi növekedési szám arra választ adott, hogy vajon csak az uniós források hajtják a magyar gazdaságot. Az államtitkár azt mondta, hogy 2016 bebizonyította, hogy ez nem igaz, mert gyakorlatilag uniós források felhasználása nélkül nőtt a magyar teljesítmény. Banai Péter Benő megemlítette azt is, hogy a dél-európai államok, főleg Görögország, az évtizedes uniós támogatások ellenére növekedési problémákkal küzdenek.

A magyar kabinet 2017-re több mint 4 százalékos gazdasági növekedést vár, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság, az IMF és az OECD is 3,5-4 százalék közötti magyar bővüléssel számol. Ennek ellenére ez még mindig erőteljesebb bővülés, mint Nyugat-Európáé.

Az államháztartási hiányban erre az évre 2,4 százalékos deficitet céloztak meg, az államtitkár szerint ez tartható. Banai Péter Benő azt mondta, hogy az Európai Uniós programok teljesítése a tervezett összegek felett alakulhat, mert a magyar kormány sok beruházást megelőlegez, és kevesebbet fizetett ki az EU, mint amit terveztek. Idén 1485 milliárd forintot előlegezett meg az EU, és körülbelül 300 milliárd forint érkezett be az EU-tól. A pénzforgalmi hiány emiatt nagyobb, mint az eredményszemléletű. A megelőlegezett pénzeket viszont később kifizeti az Európai Unió. Idén 2100-2200 milliárd forint közötti Európai Uniós fejlesztés valósul meg Magyarországon.

Az Európai Unió is jóváhagyta, hogy az uniós pénzek 60 százalékát kaphatják meg a vállalkozások gazdaságfejlesztésre. Ez Banai Péter Benő szerint magasnak számít a tagállamok körében. A Kormány arra számít, hogy ez nem egy egyszeri segítség a gazdaságnak, hanem a vállalatok növelni tudják a termelékenységüket, és ez később is hatékony lehet a gazdasági növekedés szempontjából.

A 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt nem tekinti a költségvetés jelentős lazításának. Ennél alacsonyabb is lehetne a deficit, de idén is több adócsökkentés és kedvezmény lépett életbe, amely segíti a fogyasztást. Több béremelés is volt, ami szintén megemeli a hiányt – sorolta a tételeket az államháztartásért felelős államtitkár.

Fenntartható gazdasági növekedés

Banai Péter Benő szerint örömteli, hogy most már a költségvetés szempontjából arról folyik a vita, hogy mennyivel legyen a GDP 3 százaléka alatt az államháztartási hiány. Pozitívnak tartja azt is, hogy már nem az a kérdés, hogy lesz-e növekedés Magyarországon vagy sem, hanem arról, hogy tudja-e az ország tartani hosszabb távon az Európai Unió átlagánál nagyobb gazdasági növekedést.

A Kormány azzal számol, hogy idén és jövőre is 4 százalék felett lesz a gazdasági növekedés mértéke. Ezek után pedig 3,5-4 százalék közötti GDP-emelkedéssel kalkulálnak. Ehhez azonban arra van szükség, hogy rendelkezésre álljon a képzett munkaerő. A feldolgozóipari cégek 80 százaléka például arról számolt be, hogy a bővülés korlátja lehet a képzett munkaerő szűkössége.

Banai Péter Benő bízik abban, hogy a különböző képzési programokkal sok embert át lehet vinni a közmunkaprogramból a versenyszféra munkavállalói terepére. Ezeket a képzési programokat a jövőben is fenn kívánják tartani.

Fontos lehet a GDP-növekedés szempontjából a termelékenység javítása. A 28 uniós tagállam összevetésében, 2010 óta, Magyarországon emelkedett a legjobban a foglalkoztatottak aránya. A hatékonyságban és a termelékenységben azért még lenne még mit előrelépni, - ismerte el Banai Péter Benő. Szerinte el kell gondolkodni a támogatási rendszer átalakításán is, például a vállalkozások ne csak foglalkoztatás bővítése esetén kaphassanak plusz forrásokat, hanem a termelékenységet segítő gépberuházásra is.

Államadóssággal való trükközés?

„Tartósan elég nehéz trükközni, és akik ezt teszik, azok elég hamar lebuknak” – mondta Banai Péter Benő. Az államtitkár visszautasította az ezzel kapcsolatos vádakat, találgatásokat. 2011 óta folyamatosan csökken az államadósság szintje. Ez az alapfolyamatoknak köszönhető. Beszélt arról is, hogy az Eximbank-ügye megbolygathatja az államadósság elszámolását. Az államtitkár szerint más tagállamokban is vannak ilyen szervezetek, ezért az Eurostat-nak először rendeznie kellene azt, hogy akkor mindegyik tagállam a hasonló bankjai pénzügyeit számolja el az államadósságában. Banai Péter Benő szerint ez a kérdés nyitott, még egyeztetnek az európai uniós statisztikai hivatallal. „Ha az államnak be kell számítania az államadósságba az Eximbank kötelezettségeit, akkor azt több évre elosztva teszi, de még így is csökkenne az államadósság mértéke” – mondta Banai Péter Benő.

Mi lesz a 27 százalékos ÁFÁ-val és a bürokráciával

Banai Péter Benő szerint az ügyintézési útvonalak rövidítésében érdemi eredményt ért el a Kormány, de az elektronikus ügyintézés terén még van bőven feladat. Az Áfával kapcsolatban közölte, hogy ez egy 3000 milliárd forint fölötti, nagyon biztos éves államháztartási bevételt jelent. A költségvetés legnagyobb bevételi forrása.

Az élelmiszereknél és az éttermi szolgáltatásoknál voltak célzott forgalmi adócsökkentések. Azt az államtitkár elismerte, hogy az éttermi szolgáltatásoknál nem éreztette a hatását az áfa-csökkentés a fogyasztói árakban, de például az élelmiszereknél igen. Banai Péter Benő azt mondta, hogy az általános, 27 százalékos kulcs csökkentése már érdemben veszélyeztetné az államháztartás bevételeit, az pedig „vitán felül áll, hogy ezt el kellene kerüljük.”

Euró-forint árfolyamcél

A 310-es euró a piac szerint a pillanatnyi egyensúlyi árfolyam. „Sem a Kormány, sem pedig a Nemzeti Bank nem határoz meg árfolyamcélt. Vannak olyan rendszerek, amelyeknél az adott országban van egy meghatározott árfolyamsáv, de a magyar deviza szabadon lebeg. Ha a magyar államnak lenne árfolyamcélja, azzal a piacot befolyásolná, és tippet adna a spekulánsoknak, hogy mire fogadjanak” – mondta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár. Szerinte az egy hosszabb távú kérdés, hogy Magyarország mikor és milyen árfolyamon csatlakozik majd az eurózónához.