Mire gondoljon egy magyar állampolgár, amikor azt hallja, hogy Gazdasági Versenyhivatal? „Azt szeretném, ha a polgároknak az jutna eszükbe, hogy ez a hivatal értük van” – tűzte célul Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal áprilisban kinevezett elnöke, majd bővebben is kifejtette: A GVH tevékenysége egyértelműen a magyarok és a fogyasztók érdekeit szolgálja a profitorientált vállalatok tisztességtelen magatartásaival szemben. Természetesen nem csak a magyar, hanem az európai polgárok érdekeit is védjük, hiszen a GVH nem csak a hazai jogszabályok, hanem az uniós joganyag alapján is eljár. Legyen szó fogyasztóvédelmi kérdésekről, piaci erőfölényről, antitröszt ügyekről, kartelezésről vagy akár fúzióról, a GVH vizsgálódásának célja mindig az, hogy a fogyasztók tisztességes versenyben a lehető legnagyobb kínálat mellett a lehető legjobb ár-érték arányon jussanak termékekhez, szolgáltatásokhoz. Kifejezett célom, hogy amikor az állampolgár szembekerül valamilyen, az érdekeit sértő céges gyakorlattal, akkor tisztában legyen vele, hogy van hova fordulnia és van egy hivatal, ami segíteni fog. Persze ideális esetben a visszaéléseket meg lehet előzni, ami szintén feladata a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Rigó Csaba Balázs példának hozta fel az aktuális sörpiaci kizárólagosságról szóló vitát. Elterjedt gyakorlat, hogy a piacot domináló multinacionális gyártók leszerződnek vendéglátóhelyekkel, hogy támogatás vagy kedvezményes beszerzési ár fejében csak az ő sörüket árulják, ami kiszorítja a piacról a kisebb hazai kézműves vagy import söröket. Önmagában az, hogy egy vendéglátóhely leszerződjön egy adott gyártóval, nem tiltott, de az már problémát jelent, ha ebben az együttműködésben olyan kizárólagossági kikötések és mennyiségi elvárások szerepelnek, amik a vendéglátóhelyet egy adott gyártóhoz kötik. Ennek az a hozadéka, hogy végeredményben a fogyasztók nem juthatnak majd az adott helyen más sörhöz és gyakorlatilag a választási lehetőségük megszűnik, . Ennek a konkrét példának a kiküszöbölésére született az a jogszabály módosítás, hogy az említett kizárólagos szerződéseket maximum a kínálat 80 százalékáig lehessen megkötni. Ezzel gyakorlatilag jogi védelmet kapnak a hazai gyártók, akik így nem szorulhatnak ki a piacról.

Átalakulóban a piac, új szabályok szerint kell játszani

Az elmúlt években megfigyelhető volt a piac egyértelmű átalakulása, hiszen a marketing és a kereskedelem is fokozatosan költözik az online térbe. Ez új kihívásokat is jelent, hiszen a digitális világot sokkal nehezebb ellenőrizni, már csak a beláthatatlan méretei miatt is. Ezt a folyamatot felgyorsította a koronavírus. Rigó Csaba Balázs fontosnak tartja, hogy a cél nem a büntetés kell, hogy legyen. Aki megszegi a szabályokat, annak nyilván felelnie kell, de sokkal jobb, ha a csalásokra sor sem kerül, hiszen ha megtörténik, akkor valakinek az érdekei már sérültek. Azonban sokszor lehetetlen a szabálytalanságokat megelőzni és az, hogy a vétkes cég befizeti a bírságot, nem fogja vigasztalni azt a fogyasztót, akivel szemben a konkrét jogsértés megtörtént. Pontosan ezért van szükség arra, hogy a GVH megteremtse a lehetőségét a kárt szenvedett fogyasztók kompenzációjának. A tavalyi évben a GVH 600 millió forintot juttatott vissza ilyen módon a fogyasztókhoz a különböző jogsértések után. Ez szolgálja mindenki érdekeit és az állampolgárokban is erősíti azt az érzést, hogy számíthatnak valakire.

Az online marketing nagyon népszerű eszközévé vált az online vélemény vezéreken, azaz influenszereken keresztüli reklámozás. Ennek a világnak a kezdetén még csak átlagemberekről beszélhettünk, akik a véleményüket, tartalmaikat megosztották az interneten, és aki akarta, az követhette őket. Ma már ott tartunk, hogy több százezres vagy akár milliós követőbázissal rendelkező influenszerek váltak a cégek szócsöveivé.. „Azzal önmagában még nincsen baj, ha valakit sokan követnek, de akkor azért, amit mond, csinál vagy mutat felelősséget kell vállalnia. Azzal sincs gond, ha egy konkrét órát reklámoz, de akkor azt nyilvánvalóvá kell tenni, hogy azért ő pénzt kap.” – fogalmazta meg elvárásként a GVH elnöke. Az ár-összehasonlító oldalakkal szemben hasonlóak a követelmények: ha mindig ugyanazt a terméket hozzák fel elsőként a találatok között, akkor annak nyilvánvalónak kell lennie a fogyasztók számára, hogy ez azért van, mert fizetett érte egy hirdető vagy mert ténylegesen a legjobb ár-érték arányú terméket találták meg. Az online szolágáltatások mögötti üzleti modellek megértetése és tudatosítása a vásárlókkal a Gazdasági Versenyhivatal előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A GVH ezekben a szituációkban sem hagyhatja magára az állampolgárokat, így a jelen és a jövő kihívásaira is fel kell készülni.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökével, Rigó Csaba Balázzsal Érczfalvi András készített interjút a Trend FM Nap Vendége című műsorában. A teljes adást itt meghallgathatják: