Közel 70 vállalati vezető előtt tartott nagy sikerű előadást Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának a vezetője, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén.
Márta Irén, a szervezet új igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta a téma időszerűségét, hiszen a New York-i ENSZ csúcs lezárulta után a világ most a sok mindent eldöntő decemberi, párizsi klímacsúcsra figyel.
Kőrösi Csaba a 2015-ös év fontosságát a háborút követő 1945-ös évhez hasonlította, amikor is képes volt a világ a teljes megújulásra, hiszen új intézményi és együttműködési illetve pénzügyi rendszert és új szabályokat vezettek be. Jelenleg, 2015-ben egy hasonló nagyságrendű változásra van lehetőség és szükség ahhoz, hogy egy fenntartható világban élhessünk.
 |
| Kőrösi Csaba |
Az ennek megalapozására szolgáló, most szeptemberben New Yorkban elfogadott és kihirdetett Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) egyedülállóak a maguk nemében, ugyanis azok 2030-ig 17 célt és 169 alcélt tűznek ki a világ társadalmi és környezeti jólétet eredményező fordulata érdekében. 193 ország képviselői, üzletemberei, tudósai, civil szervezetei két éven keresztül dolgoztak egy ambiciózus, de megvalósítható célrendszer kialakításán.
Az üzleti világ számára pedig az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) az ENSZ Global Compact-al és a GRI-vel közösen olyan iránytűt készített, amely segíti a vállalatokat, hogy azok minél hatásosabban járulhassanak hozzá a megvalósításhoz.
Ezek hosszú távú célkitűzések, melyek együttesen egy globális jövőképet formálnak. A siker kulcsa, hogy e globális jövőképet az egy egyes országok a saját adottságaiknak megfelelő cselekvéssé tudják átalakítani.
Kőrösi Csaba, a Fenntartható Fejlődési Célokat létrehozó (SDG) nemzetközi tárgyalások társelnökeként a siker legfontosabb kritériumának tartja, hogy minden ország megtalálja a saját fenntarthatósági prioritásait.
A kidolgozott globális célrendszeren belül Magyarország fenntarthatósági prioritásai a klímavédelem, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, az élelmiszer-biztonság, a tiszta energia és energia-biztonság, az egészségvédelem, a fenntartható városok és közösségek, valamint az előbbieket támogató technológia-fejlesztés és oktatás területén jelölhetők ki.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy akarjuk-e befolyásolni a változás irányát és a változás élére tudunk-e állni.
