Kezdjük azonban az elejéről: az EXIM, mint állami tulajdonú, költségvetési forrásból dolgozó exporthitel-ügynökség, elsősorban anticiklikus tevékenységet folytat. Ez azt jelenti, hogy konjunktúra idején inkább a háttérből, gazdasági visszaesés esetén pedig a frontvonalból próbálja segíteni a magyar gazdaságot hitel- és biztosítási termékeivel, garanciavállalásaival.

A koronavírus miatt az EXIM létrehozta Kárenyhítő Programcsomagját, amelynek keretében egy hitel-, egy kezességi és egy biztosítási programot dolgoztak ki. A befogadott hitelkérelmek összege október második felére meghaladta a 310 milliárd forintot, amelyből közel 300 milliárd forintnyi állományt már jóvá is hagytak, 170 milliárd forintról pedig szerződést is kötöttek, vagy a folyósítás is megtörtént – sorolta a számokat Jákli Gergely. „Az elmúlt két-három hónapban drasztikusan megugrott a beadott hitelkérelmek száma, nagyjából augusztus közepe óta. Ennek elsődleges oka, hogy a korábban várt V-alakú, hirtelen felpattanás helyett ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy egy lassú, elnyújtott gazdasági kilábalásra lehet számítani” – magyarázta az EXIM elnök-vezérigazgatója.

A koronavírus kezelésével összefüggő kárenyhítő hitelek – az európai uniós szabályoknak megfelelően, a Bizottság eredeti, márciusi döntése alapján – idén év végéig érhetők el, de a tagállamok között konszenzus van arról, hogy a határidő 2021. június 30-ig meghosszabbításra kerüljön. Az exporthitel-biztosítási szolgáltatásra vonatkozóan erről már meg is született a döntés. De az is benne van a pakliban, hogy a jövő év végéig is futhatnak ezek a programok. Erről még zajlanak az egyeztetések – mondta Jákli Gergely.

Hiába fizetőképes a vevő, ha a pandémia közbeszól

A kárenyhítést szolgáló EXIM hiteltermékek mellett, az exportvevőkkel szembeni halasztott fizetés biztosíthatóságát szolgáló program is előtérbe került. Az exportbiztosítások lényege, hogy ha egy vállalkozás külföldre, halasztott fizetéssel ad el terméket, akkor a cég az állami tulajdonú exporthitel-ügynökség által nyújtott biztosítással mentesíteni tudja magát nyitott kitettségei kockázatától. Röviden: ha a vevő nem fizet, az EXIM megtéríti a magyar cég követelését. Ilyen típusú biztosítást eddig csak az Európai Unión kívüli ügyletekre tudott az EXIM nyújtani, az úgynevezett fejletlen piacokra (például Afrikába vagy Latin-Amerikába), de a pandémia miatt módosított uniós feltételrendszert kiaknázva, már a tagállamokba irányuló vagy az EU-n kívüli fejlett országokban kötött exportügyletek esetén is igénybe vehető az exportbiztosítás.

A megváltozott gazdasági helyzet és az ügyféligények növekvő száma az átlagos ügymenetet is meggyorsította. Az elbírálási procedúra a felére csökkent, gyakorlatilag egy-két hét alatt képesek vagyunk biztosítási kötvényt kiállítani a partnereink számára – tette hozzá Jákli Gergely.

Honnan szerez pénzt az EXIM?

Nemrég zárult le az exportügynökség legnagyobb volumenű hazai kötvénykibocsátása, 52 milliárd forint értékben. Úgy, hogy a befektetői érdeklődés alapján 100 milliárd forintnyi kötvény is gazdára talált volna. Emellett az Európai Tanács Fejlesztési Bankjától, a Világbank-csoporttól, a kereskedelmi bankok bilaterális hitelszerződéseiből, illetve a hazai és külföldi kötvénykibocsátásokból is tud forrást szerezni az EXIM.

Jákli Gergely szerint a 2008-as válsághoz képest jó hír, hogy ezúttal nem száradtak ki a nemzetközi pénzpiacok. A pénzbőség fennmaradása pedig azt jelenti, hogy a bankokban továbbra is megvan a hitelezési képesség, ami csak jót jelent a vállalkozásoknak.

A teljes műsort itt hallgathatják meg. Az EXIM elnök-vezérigazgatójával, Jákli Gergellyel Szajlai Csaba beszélgetett.