A rubel árfolyama az év eleje óta mintegy 8,5 százalékkal gyengült részben amiatt, hogy az amerikai szövetségi jegybankrendszer, a Fed december óta fokozatosan zárja el pénzcsapját: december után januárban újabb 10 milliárd dollárral csökkentette gazdaságélénkítő célú eszközvásárlását, amelynek volumene ezzel havi 65 milliárd dollárra csökkent.


Gyengíti a rubelt a pénzügyminisztériumnak az a két héttel ezelőtti bejelentése is, miszerint a nyílt piacon napi 100 millió dollárt vásárol tartalékalapjának növelésére, május végéig mintegy 6 milliárd dollárt tervez beszerezni.

A rubel árfolyamának a lejtmenetéhez hozzájárul továbbá a krími válság, ami valamennyi feltörekvő ország devizáját gyengíti.

Idén ez már a harmadik

Az orosz központi bank az idén már harmincadszor, márciusban először volt kénytelen beavatkozni dolláreladással a rubel védelmében hétfőn, mert a rubel tovább gyengült a dollárból és euróból álló devizakosárhoz képest.

A jegybank pénteken azt közölte, hogy az átlagos 5 kopejka helyett jelentősebben, 20 kopejkával emelte a határértékeket, 35,40 illetve 42,40 rubelre a devizakosárhoz képest. A jegybank automatikusan legalább 5 kopejkával feljebb tolja az árfolyamsáv határértékeit, amint minimum 350 millió dollárt költ devizaeladásra a rubel védelmében.

Az orosz jegybank 7,82 milliárd dollárt és 586 millió eurót költött a rubel árfolyamának erősítésére csak januárban. Ez az összeg jóval felülmúlja a decemberben ugyanerre a célra fordított 3,57 milliárd dollárt és 326 millió eurót.

A rubel gyengülése egyértelműen az orosz-ukrán konfliktus következménye - magyarázta Török Bálint, a Buda-Cash elemzője a Gazdasági Rádió Reggeli Monitor című műsorában.

Az elemzővel készült teljes interjút itt meghallgathatja: