A blokklánc azt garantálja, hogy az adatok módosítás nélkül tárolhatók legyenek lényegében – kezdte Jobbágy László. A hálózatban elhelyezkedő, legtöbbet tárgyalt kriptovaluták a bitcoin és az ethereum.
Pénzügyi technológia és a blokklánc
A Digitális Jólét Program ügyvezetője szerint onnantól, hogy ez egy működő rendszer, amiben az embereket részt vesznek és pénzügyi tranzakciószerű műveleteket is végeznek fontolóra kell venni az állami szerepet. Itt merül fel például az adózás kérdése. Ugyanis, ha egy felhasználó bitcoint vásárol, bitcoinnal kereskedik, abból bevétele származik, akkor felmerül a kérdés, hogy valamiféle adót vessenek ki rá, illetve, hogy tekinthető-e pénzeszköznek a kriptovaluta.
A fintech számára is csábító terület lehet a kriptovaluták világa, azonban egyelőre ezek nem számítanak ugyanolyan devizának, mint a dollár vagy akár a forint. Csereeszközökről van szó jelen állás szerint. Emiatt máris felmerül a kérdés, hogy akár egy vagyonnyilatkozatban vagy adóbevallásban szerepeltetni kell-e a jövőben a bitcoin-alapú vagyont például. Erről csak becslések léteznek, hogy a magyarok mekkora kriptovagyonnal rendelkeznek. Így azt sem lehet pontosan tudni, hogy a rendszer összeomlása esetén kiket és mennyivel kellene kártalanítani. Amíg nem különösebben szabályozott a környezet, addig végtelen új piaci szereplőnek van hely, így végtelen valutának is.
Mi legyen a gazdátlan bitcoinnal?
A gazdátlan kriptovaluta nem olyan, mint egy utcán talált bankjegy, hogy az vághatja zsebre, aki elsőként bukkan rá. Itt regisztrált fiókokban vannak a bejegyzett bitcoinok, ha valaki elfelejti a jelszavát vagy meghal, felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezekkel a készletekkel. Jobbágy László elmondta, jelen állás szerint ezek a senki „pénzévé” válnak, új tulajdonos nélkül állnak bejegyezve a rendszerben.
A kormányzaton belül ez mindenki feladata – jegyezte meg Jobbágy László – egy általános állásfoglalás is hátravan még, hogy a közigazgatásnak szüksége van-e a blokklánc adta lehetőségekre. Hiszen óriási kihívás az adatok megfelelő és átlátható tárolása az állami szerveknél is, így a blokkláncon történő adatrögzítés akár támogathatná is ezt a célt.
Néhány esetben már elindultak a kísérletezések, de elsősorban az adatbiztonság oldaláról még számos ellenőrzést igényel a folyamat. Mindenesetre a magyar startupok már előszeretettel alkalmazzák ezt a lehetőséget, a Magyar Nemzeti Bank fintech stratégiájának pedig már része, hogy a blokklánc területén is erősítsen.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Érczfalvi András.
- Jobbágy László - ügyvezető - Digitális Jólét Program
