A mesterséges intelligencia fejlettsége ma ott tart, hogy vannak olyan megoldások és algoritmusok, amelyek képesek nagyobb adathalmazokat feldolgozni és bennük összefüggéseket találni. A közigazgatásban adathalmazok végeláthatatlan sorával találjuk szembe magunkat, sok kutató pedig azon dolgozik, hogy az MI segítségével ezeket feldolgozzák, és könnyen, gyorsan hozzáférhetővé tegyék a legfontosabb információkat, amelyekkel megkönnyíthető az állampolgárok számára például a digitális ügyintézés. Az államnál gyakorlatilag az átlag állampolgár minden adata ott van, de az egyes közigazgatási alegységek között ezek az információk sokszor nem átjárhatók. Nem egy nagy adattengerről lehet beszélni, hanem kisebb tavacskákról, amik között az adatot, vagy a példánál maradva a vizet az emberi tényezőnek kell áthordania egyikből a másikba. A cél az, hogy ezek az adattavak egy nagy tengert alkothassanak, amiből az MI pillanatok alatt kihalászhatja az akkor és ott szükséges infókat, adatokat.

A Digital Public Administration Summit workshop egy olyan fórum, ahol a V4 országai a digitális érettségük és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságaik alapján cserélhetnek tapasztalatot, vagy akár technológiát vagy különböző megoldásokat. Ez a négy ország nagyjából azonos fejlettségi szinten áll, viszont mindenki máshogy közelíti meg ugyanazt a kérdést.

„Jó lehetőség, ha a másik szemüvegén keresztül is megvizsgálhatjuk a teljes képet, hiszen így olyan ötletekhez is eljuthatunk, amelyek talán magunktól eszünkbe se jutottak volna” – vélekedett Jobbágy László a nemzetközi összefogás kulcsszerepéről.

A közös munkából továbbá az is kiderült, hogy a Visegrádi Négyek számára az adatkezelés területén a fejlődés nem mehet a szuverenitás rovására. Jobbágy László elmondta, hogy az Európai Unió adminisztrációja egy olyan közös uniós adattengert szeretne alkotni, ahol az összes tagállam információja be van csatornázva, egy digitális integrációt megvalósítva ezzel. Magyarország és három visegrádi társa azonban nem tartja jó iránynak, hogy mindenki dobja be a közösbe, amije van. A polgárok érdeke azt szolgálhatja, hogy saját állama kezelje az adatait, hiszen ha ez a kontroll megszűnik, akkor nem lehet megmondani, hogy kik is férnek oda az uniós adattengerhez.

Az adatvagyon piaci értéke megkérdőjelezhetetlen és bizonyos formában szükség is van rá, hogy a vállalati szektor hozzáférhessen az információ halmazhoz, de ennek szigorúan felügyelt keretek között kell történnie, hogy a polgárok ne lehessenek a folyamat vesztesei.

A nemzeti adatvagyonhoz való hozzáférést elsősorban a hazai vállalkozások számára kell elérhetővé tenni. A vállalati felhasználás versenyelőnyt jelenthet a cégek számára, de Magyarországon a kkv-k túlnyomó többsége nem feltétlenül tudja, hogy szüksége van ezekre az információkra, vagy ha tudja is, akkor nincs tisztában vele, hogy miként tud hozzájuk férni. Segítséget kell nyújtani nekik ebből a szempontból, meg kell mutatni, hogyan is tudnak eljutni az adathalmazhoz és azután hogyan tudnak szemezgetni, halászni belőle. A módszereket és megoldásokat ki kell dolgozni és hozzáférhetővé kell tenni, ehhez pedig a mesterséges intelligencia lesz a megoldás.

Jobbágy Lászlóval készült teljes beszélgetésünket itt meghallgathatják. A műsorvezető Érczfalvi András.