A hazai keresetek jelentősen elmaradnak az európai uniós átlagtól – áll az elemzésükben. Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért fizetések. Bár volt egy-egy év, ahol nulla közeli bérnövekedést tapasztalhattunk, a válságok időszakában sem csökkent érdemben a mutató.

Összességében a vizsgált időszakban euróban csaknem két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67%-át viszik haza a magyar munkavállalók. Ezzel a 27 tagország közül a 22. helyen áll Magyarország (2004-ben a 23. volt).

Az előző húsz évben a hazai keresetek megelőzték a szlovák béreket (2016), illetve nagyjából párhuzamosan emelkedtek a csehekével és a lengyelekével. A románok fokozatosan zárkóznak fel a visegrádi országokhoz, de összességében is bérkonvergencia figyelhető meg a régióban.

Némiképp más következtetéseket vonható le, ha a béreket nem vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, hanem abszolút értékben. Ez jól jelzi, hogy külföldre utazva, vagy külföldi termékeket vásárolva mennyit ér a fizetésünk. A 2004-22 közötti időszakban a cseh fizetések kilőttek, a magyar, a szlovák és a lengyel bérek lényegében együtt nőttek, miközben a román bérek nem közelítettek a magyarokéhoz.

Összességében az euróban számított hazai keresetek 2,4-szeresére emelkedtek a vizsgált időszak alatt, ami inflációval korrigálva évi 3,1%-os reálkereset növekedést jelent. 2022-ben azonban így is csak az EU-s átlag 41%-án (az osztrák 30%-án) álltunk, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.

A trendekről, változásokról Mihályi Mátét, a GKI Gazdaságkutató vezető kutatóját Molnár Gábor kérdezte.