„A járvány előtt is komoly problémákat vetett fel a digitális világ és a gyermekek kapcsolata, amire az elmúlt egy év csak még élesebben rávilágított” – kezdi Jobbágy László. A távoktatás miatt megváltoztak a gyermekek közötti viszonyok, a korábbi személyes interakciók átvándoroltak az online térbe. Másrészt számszerűleg is egyre több gyereket érint például az online zaklatás problémája, hiszen sok olyan gyerek kényszerült odaülni a digitális eszközök elé az elmúlt egy évben, akik az életkoruk miatt korábban alig, vagy egyáltalán nem használtak ilyen készülékeket.

A Digitális Jólét Program, Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája révén 2016 óta foglalkozik a digitális gyermekvédelem kérdésével. Nagyon sok intézmény, civil szervezet, vagy cég tűzi zászlajára ezt a problémát társadalmi felelősségvállalásának részeként. „Kormányzati átfogó digitalizációs programként elsősorban az a feladatunk, hogy a különböző tartalmakat, kezdeményezéseket próbáljuk meg egy mederbe terelni, a szülőket és a pedagógusokat is felvértezve a szükséges tudással” – magyarázza Jobbágy László.

A témában összegyűjtött tudásbázis a digitalisgyermekvedelem.hu oldalon érhető el. Nagyon fontos célkitűzés a szülők, tanárok médiaműveltségének fejlesztése. Hiszen sokuknak elképzelésük sincs arról, hogy éppen milyen tartalmat fogyaszt a gyerek a digitális eszközén, milyen platformokat látogat, mivel foglalkozik a zárt ajtók mögött az online térben. A Digitális Jólét Program emellett kortárs mentorokat képez a gyerekek védelme érdekében. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy egy gyerek sokkal nagyobb bizalommal fordul a kortársaihoz akár egy online zaklatás kérdésében, mint a saját szüleihez.

A gyerekek harmadát érte már internetes zaklatás

A Digitális Jólét Program a járvány idején ötezer gyereket és ezerötszáz szülőt kérdezett meg az online tartalomfogyasztási szokások, illetve az internetes zaklatások témakörében. A 14-16 éves diákok harmincnégy százaléka mondta azt, hogy őt már zaklatták a digitális térben. Jellemzően a gyermek kinézetével, magasságával, súlyával vagy véleményével összefüggésben érkeznek ezek a támadások.

Csak míg az iskolai szünetben, személyesen egy sértő fricska nem hagy olyan mély nyomot a gyerekben, mert akár rögtön tud rá reagálni, akár a többiek veszik védelmükbe, vagy egyéb más módon lehet tompítani a froclizás élét, addig egy online térben elhelyezett bántó komment, vagy videó megmarad, és akár súlyosabb következményei is lehetnek a gyerek lelki világára. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a kutatásban részt vett gyerekek huszonnyolc százaléka saját bevallása szerint is zaklatott már másokat az online térben.

Az otthoni távoktatás egyik legnagyobb hátulütője, hogy a válaszadók nehezen tudják megkülönböztetni, hogy most éppen tanulnak, kommunikálnak az osztálytársaikkal, vagy éppen játszanak. Az egész iskolai nap egy nagy hömpölygő áradattá változik, a gyerek 10-12 órát tölt úgy a képernyő előtt, hogy egybefolynak a különböző feladatok. A mérleg pozitív serpenyőjében az áll, hogy a gyerekeknek nem kell végre korán kelniük, és sokkal jobban tudnak a saját menetrendjük szerint haladni.

A teljes interjút itt hallgathatják meg. A Digitális Jólét Program Nonprofit Kft. ügyvezetőjével, Jobbágy Lászlóval Érczfalvi András beszélgetett.