Bartal Tamás elmondta, hogy két okra lehet visszavezetni a NÚSZ kiemelkedő teljesítményét az előző évben. Az egyik az új díjköteles szakaszok kijelölése, a másik tényező pedig szimplán a forgalom növekedése. Ez utóbbi a lényegesebb szempont, hiszen a magyar gazdaság állapotáról is egy jó képet vázol fel. Bartal Tamás a társaság évekre visszanyúló megfigyeléseire hivatkozva árulta el, hogy az ország ipari termelésének bővülése és a GDP növekedése húzza magával a út díjakból származó bevételeket. A társadalom megtakarító- és fogyasztó képessége nő, így több gépjármű kerül az utakra.

 

 

A HU-GO rendszer 5 éve

Az e-útdíj tekintetében is rekordot ért el a NÚSZ. Ennek a bevételi forrásnak majdnem az 53 százalékát a nem magyar úthasználók adják. Bartal Tamás fontosnak tartja, hogy Magyarország lokációja stratégiai fontosságú szempont az állami bevételekben. Tranzit országként sok külföldi használja a magyar utakat, ez pedig kiváló forrás a költségvetésnek. A hazai gépjárművek mellett legnagyobb részt románok járműveket találhatunk a magyar utakon. Ők az összes külföldi 40 százalékát és az egész bevétel 20 százalékát adják. Őket követik a lengyelek, akik már csak 13 százalékát adják a nem magyar úthasználóknak. A bolgárokat lehet még megemlíteni, akik 9 százalékkal képviseltetik magukat. Ahogyan arról már volt szó Magyarország tranzit ország és az ebből következő adottságokat a NÚSZ kifejezetten jól tudja kihasználni.

Az e-útdíjakhoz hasonló arány látható az e-matrica rendszerben is. Az e-matricát a személygépkocsik használják. A külföldiek aránya itt is nagyon magas, 45 százalék körüli. Az egyértelmű, hogy az e-matrica használók többségében magyarok, de ebből az arányból is kitűnik, hogy Magyarország geostratégiai adottsága mennyire jól van kamatoztatva. Ráadásul azt is meg kell említeni, hogy az európai út díjfizetési rendszerek közül a magyar az egyik leggazdaságosabb. A legtöbben ismerik a horvát „kapus” megvalósítást. A horvát megoldás üzemeltetése a teljes bevétel 40 százalékát emészti fel. Ezzel szemben a magyar mindössze 8 százalékot.

A legfontosabb feladat

Mivel a magyar úthálózatot szinte egyforma arányban használják kül- és belföldiek, elengedhetetlen a használati jogosultság ellenőrzése. Ez a magyar autósok érdeke is, hiszen rajtuk sokkal könnyebb behajtani a pótdíjat egy esetleges bliccelés esetén, mint egy olyan nem magyar kamionoson, aki rövid ideig használja a hazai autópályát, aztán el is hagyta az országot. Az ellenőrzés célja az, hogy a hazai és külföldi fuvarozók között a versenyt kiegyenlítsék. Bartal Tamás elmondta, hogy a külföldi tehergépjárművek aránya a hazai utakon 53 százalék és az összes befizetett pótdíj 77 százalékát ők adják. Az ellenőrzést három fronton fogja fejleszteni a NÚSZ. Az első a menet közbeni ellenőrzés lesz, amikor mozgó járművekből fogják az idegen tehergépjárművek úthasználati jogosultságát vizsgálni. Emellett a kitereléses ellenőrzés és a környezetvédelmi ellenőrzések kapnak majd nagyobb hangsúlyt.

Határokon túl

Mindig problémát jelent, ha egy úthasználó fizetés nélkül használta a magyar utakat aztán el is hagyta az országot, mielőtt fenn akadt volna az ellenőrzésen. Bartal Tamás elmondta, hogy nemzetközi egyezmények adta speciális végrehajtási szabályok teszik lehetővé, hogy az így elbliccelt úthasználati díjak beszedhetők legyenek. A NÚSZ megoldotta azt a problémát is, ha egy autós olyan országba ment, amivel Magyarország nem kötött nemzetközi szerződést az esetleges behajtásról. Több külföldi behajtó céggel is leszerződött a társaság, így minden tartozást érvényesíteni tudnak.

Bartal Tamással, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójával Péller András beszélgetett. A teljes interjút itt meghallgathatják: