Jelentős szerepet tölt be a logisztikai ágazat a magyar gazdaságban. A szektor jövőbeli fejlődését azonban a szakemberhiány akadályozhatja – hangzott el a HG Media „Fókuszban: a logisztika” című konferenciáján. A logisztikai szolgáltatások igénybevételét támogató uniós kiírásra két hete pályázhatnak a kkv-k. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kkv-k mentorálására lehet szükség ahhoz, hogy körükben minél nagyobb legyen az igény a logisztikai szolgáltatások iránt.

A logisztikát kiemelt ágazatként kezeli a kormányzat– jelentette ki Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és-szabályozásért felelős államtitkára. Kiemelte: a logisztikai szolgáltatók a nemzetgazdaság összes nettó árbevételének közel 5 százalékát adják, ami 3400 milliárd forintnak felel meg. Hozzátette: 40 ezer logisztikához köthető vállalkozás működik az országban, amelyek jelentős része kis- és középvállalkozás. A szektor közel 260 ezer embert foglalkoztat, és 6,3 százalékkal járul hozzá a hazai GDP-hez. Kiemelte: az ipar digitalizálódása elsősorban a logisztika terén hozhat könnyen elérhető eredményeket, a raktározási költségek például 20-50 százalékkal csökkenhetnek.

A 2014-2020-as uniós pályázati ciklus kifejezetten a logisztikai ágazat területére meghirdetett két kiírásával kapcsolatban elmondta: a konstrukciók iránti érdeklődés mértéke jelenleg nem éri el azt a szintet, amire az NGM előzetesen számított. „Ez azt jelzi, hogy a kkv-k körében egyfajta mentorálásra lehet szükség ahhoz, hogy a hazai vállalkozások minél inkább igénybe vegyenek logisztikai szolgáltatásokat”– tette hozzá.

Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy „logisztika nélkül nincs ipar, mint ahogy autó sincs kerekek nélkül”. Ismertette azt a tanulmányt, amelyben a logisztikai szektor szereplői az ágazatot érintő főbb kihívásokat fogalmazták meg. A közúti fuvarozás terén leginkább az jelent nehézséget, hogy a hazai szereplők versenyhátrányban vannak a külföldi fuvarozókkal szemben, ugyanis utóbbiaknak nem kell áfát fizetniük. Erre a helyzetre szerinte például a fordított áfa megoldást jelenthetne. A vasúti fuvarozás terén a szabályozási környezetet említette kiemelt problémaként, míg a vízi fuvarozás terén azt, hogy a szakma szerint két vízlépcsőre is szükség lenne Magyarországon.

A kifejezetten a logisztikai ágazatot érintő uniós pályázati lehetőségeket Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezetője ismertette. A logisztikai szolgáltató központok fejlesztését támogató kiírással kapcsolatban elmondta: 3-4 hónap alatt alig 3 milliárd forint értékű igénylés érkezett be a 6 milliárdos kerettel bíró konstrukcióra. Ez szerinte azt mutatja, hogy a kiírás feltételrendszerével kapcsolatban finomhangolásra lehet szükség. Egy másik, a logisztikai szolgáltatások igénybevételét támogató kiírás két hete nyílt meg 5,5 milliárdos kerettel. Ez a kkv-k versenyképességét segítené azzal, hogy ösztönözné a vállalkozásokat arra, hogy logisztikai szolgáltató központok szolgáltatásait vegyék igénybe.

A logisztikai ágazatot sújtó munkaerőhiány kezelésének lehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Csönge Norbert, a SPAR Magyarország logisztikai vezetője kiemelte: cégük számára komoly próbatételt jelent, hogy teherautósofőröket találjanak. „A targoncások terén is nehézségekkel küzdünk, hiszen míg 8-10 évvel ezelőtt az állásra jelentkezők szinte mindegyike rendelkezett targoncás jogosítvánnyal, a most állásra jelentkezők között már alig van olyan, akinek lenne ilyen papírja” – tette hozzá.

Az elektromos teherszállítás lehetőségeiről Nagy Zsombor, a BirdieCar alapító-tulajdonosa beszélt. A cég az elmúlt 11 év során 600-700 elektromos személy- és teherszállító járművet értékesített. Az elektromos járművek előnyeivel kapcsolatban kiemelte: használatuk révén a költségek akár tizedükre csökkenthetők, ugyanis nemcsak az üzemanyagra, hanem a szervizelésre fordított összeg is megtakarítható. „Az általunk forgalmazott járműveket igen jól lehet használni nagy területű ipari és logisztikai parkokon belüli közlekedésre” – mondta.

A földgáz alapú közlekedésről is szó esett a konferencián. A PAN-LNG projekt megvalósításáról Bálint Norbert, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) főtitkára beszélt. A 17 millió eurós, 85 százalékban uniós forrásból megvalósuló projekt utolsó szakaszában még az idén elkészül öt LNG töltőállomás, amelyet LNG-üzemű távolsági kamionok és a CNG-s személyautók, haszonjárművek is használhatnak majd. Kiemelte: a távolsági áruszállításban a dízel kiváltására az LNG megfelelőalternatíva lehet.

A vasúti fejlesztésekről szóló panel beszégetésen Nagy Gábor, a COSCO ShippingLines kínai állami hajótársaság magyarországi vezetője a Budapest-Belgrád vonalat érintő tervezett beruházásról elmondta: a pireuszi kikötő tulajdonosaként a COSCO 2015 óta használja ezt a vasútvonalat. A görög kikötő alternatívát jelent az észak-adriai kikötőkkel szemben, Pireuszon keresztül hamarabb jut ela közép-európai országokba a kínai áru. Nagy Gábor szerint Magyarország egyfajta fordítókorong szerepet tölthet be a Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába tartó vonatok tekintetében.

Meleg Zoltán, a LocomotiveLogistics Kft. ügyvezető-tulajdonosa arra emlékeztetett, hogy a Budapest-Belgrád vonal az 1800-as évek végén épült ki, már akkor is döntő szempont volt a nemzetközi kereskedelem igényeinek kielégítése. Fábián Zoltán, a MAHARTContainer Center ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Pireusz azért is került előtérbe Kína számára, mert az adriai kikötők túlzsúfoltakká váltak. Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója, a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja alapítója szerint szükség van a Budapest-Belgrád vonal korszerűsítésére, hiszen van olyan szakasza, ahol jelenleg csak 30 km/órával közlekedhetnek a vonatok. „Ha el tudjuk érni, hogy itt álljon meg a kínai áru, akkor azzal jelentősen fejlődhet a hazai logisztikai ágazat.” A szakemberhiány kapcsán megjegyezte: „kérdés, tudjuk-e majd kezelni a ránk zúduló áruforgalmat. Ha nem, akkor a forgalom más utat talál majd.” Dr. Farkas Gyula, a RailCargo Hungaria Zrt. vasúti kapcsolatok vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasúti forgalom Budapesten való átjutásának kérdése még nehézségeket vethet fel.