Az árplafon megszavazása a kínálat további szűkülését idézheti elő – állítja a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője. Toldi Ottó szerint Oroszországból az eredeti 160-200 milliárd köbméter gázmennyiség mindössze 9 százaléka érkezik már csak Európába, így a döntés elsősorban a norvég gázimportot szankcionálná.

Az ársapka ráadásul a kontinensre érkező LNG-importot is csökkentheti, mert a cseppfolyósított gázt szállító hajók ott kötnek ki, ahonnan a legmagasabb árajánlatot kapják. Hozzátette: a villamos energia ára a földgázzal párhuzamosan kúszik felfelé, ezért az európai uniós vezetők a villamosenergia-piacot korlátozó modell kialakításán dolgoznak.

Az interjúban szó volt arról is, hogy Európa az LNG-behozatallal kívánja magát függetleníteni az orosz energiafüggéstől, ennek részeként pedig jelenleg 25 LNG-terminált építenek ki a kontinensen. Énekes Gábor interjúja.