Inkább egyszeri hatások játszottak szerepet abban, hogy az OPEC országok eddig pótolni tudták a kieső iráni olajexportot. Augusztusban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének termelése idei rekord szintjére emelkedett, 420 ezer hordóval termeltek többet, miközben Irán hozzájárulása 240 ezer hordóval esett.

A Saxo Bank elemzője szerint ugyanakkor, mivel meglepetésre legnagyobb mértékben a politikailag instabil Líbia kitermelése nőtt, az OPEC országok kínálata hamarosan visszaeshet. Ráadásul novembertől lépnek életbe az Egyesült Államok szankciói Iránnal szemben. Ez pedig nem csak az ügyfélkört, hanem a közel-keleti kínálatot is még jobban megritkíthatja, amit egyre nehezebb lesz ellensúlyozni.

Végh István szerint az Egyesült Államok partvidékét és a Mexikói-öböl térségét fenyegető hurrikánok hatással vannak ugyan az olajár alakulására, de nem annyira meghatározó a szerepük, mint a keresleté és a kínálaté. Márpedig a kereslet a feltörekvő piacokon, köztük Magyarországon is a devizák leértékelődése miatt nagymértékben megcsappanhat. A Saxo Bank elemzője elmondta, hogy a régiós fizetőeszközök gyengülése miatt ma olyan árszinten vásárolunk üzemanyagot, mint 2011-ben vagy 2014-ben, amikor az olajárak a legmagasabb szinten, 110 dollár fölött tetőztek.

Az OPEC várható kitermelés csökkenése mellett a kínai nyersanyagtartalékok feltöltése is lassabban alakul- tette hozzá Végh István. Az elemző szerint mindez összefüggésbe hozható a kereskedelmi háború miatt lassuló kínai gazdasági aktivitással. A probléma az, hogy a feltörekvő piacok mellett a kínai piacra hárul a fókusz- 2016 óta az olaj iránti globális keresletnövekedés csaknem egyharmadát hozta Kína. Összességében a keresleti és a kínálati trendeket figyelve nem várható lényeges olajár emelkedés; nagyobb esély van arra, hogy ismét 70 dollár környékére süllyedjen az árfolyam.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Nagy Károly.