A LES Hungary, vagyis a Szellemi Tulajdon Üzleti Hasznosításáért Nemzetközi Egyesület magyar tagozata 2005-ben után másodszor kapta meg a szervezés lehetőségét, így ebben a két napban Róma, Madrid, London és Davos után ismét Magyarország felé fordul a szellemi tulajdonnal foglalkozó európai elit figyelme – igaz, a mostani rendezvény a covid-helyzet miatt más megoldásokat követelt, így a résztvevők ezúttal online formában találkozhatnak többek között a magyar, a német, az olasz, az orosz, a lengyel, az osztrák szellemitulajdon-védelem szakembereivel.

Az eseményen köszöntőt mondott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. „A másfél éve tartó vírusválság világszerte korábban ismeretlen, új kihívások elé állította a tudomány, a gazdaság, a társadalom és a kultúra szereplőit. A járvány megerősítette azt fontos felismerést, hogy korunk kihívásainak elsősorban innovációval és kreativitással, újszerű szellemi megoldások alkalmazásával, valamint gyors és rugalmas alkalmazkodással lehet a legjobban megfelelni. Kiderült, elsősorban azok a gazdasági, tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbnak, amelyek innovatívak voltak, ugyanakkor felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. A szellemitulajdon-védelem nemcsak a legnagyobb vállalatok kiváltságos eszköze, hanem a kkv-k, startupperek, vállalkozók, egyetemek innovációinak, kutatás-fejlesztési eredményeinek védelmét is segíti.” – fogalmazott.

A konferencia mottója a „Sharing is caring” vagyis „A megosztás gondoskodó” gondolata. A vírusválság arra is rávilágított, hogy az IP (intellectual property – szellemi tulajdon) világában nem minden esetben hatékony a kirekesztő hozzáállás: az együttműködés, az erős tudástranszferek létrehozása nagyban segítheti a szakmai szervezeteket, vállalkozásokat, alkotóműhelyeket abban, hogy hosszabb távon sikeresen tudjanak tevékenykedni.

Molnár István, a LES-Hungary elnöke kiemelte: „A konferencia mottója több üzenetet is hordoz. Mind közül talán a legfontosabb a mára egyre elterjedtebb felismerés: a zárt innovációs modell helyett célravezetőbbek az észszerűbb, üzleti tudásmegosztáson alapuló, nyílt innovációs modellek, amelyek nemcsak gazdaságosabbá teszik az innovációs folyamatot, hanem a tudásban rejlő lehetőségeket azoknak is elérhetővé teszik, akik korábban nem tudtak hozzáférni.”

A kétnapos rendezvény előadóinak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a régió lehető legtöbb országa, a szakma képviselői mellett az egyetemi, az ipari és a szabályozói oldal is képviseltesse magát valamely témában, ezáltal a panelekben eltérő nemzetközi gyakorlatokat és véleményeket mutathatnak be az érdeklődők számára. A konferencia során kiderül, mi a szabadalmi poolok (vagyis a legalább két fél között, adott technológiára vonatkozó keresztlicenc-megállapodások) szerepe a szabványosításban, hogyan érdemes kezelni az IP-menedzsmentet a különféle vállalatcsoportokban, mi az üzleti titkok és know-how-engedélyezés legjobb módja, hogyan kezelhetik az IP-eszközök a globális kihívásokat, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának az IP-világban és mi az egyetemeknek a technológiaátadásban, de az európai szerzői joggal kapcsolatos legújabb fejleményekről is szó esik.