Háromdimenziós ingatlannyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás alapegysége az ingatlan. A törvényjavaslat fekvésük szerint belterületi, külterületi és különleges külterületi földrészleteket különböztet meg, ez utóbbi kategóriába a zártkertek tartoznak.

Az ingatlan-nyilvántartás jelenleg kétdimenziós, így bizonyos kivételtől (például társasházak) eltekintve nem tudja kezelni azt a helyzetet, ha egy földrészleten függőleges irányban egymást átfedő, különböző tulajdonjogi helyzetű ingatlanok helyezkednek el. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás megteremtése azonban lehetőséget biztosít a földrészletek és az egyéb önálló ingatlanok nyilvántartásának modernizálására, így a jövőben a földterületen található épületek mellett föld alatti, valamint egymás alatt és fölött elhelyezkedő építmények (például alul- és felüljárók, mélygarázsok, pályaudvarok alá épült bevásárlóközpontok, alagutak és hidak) térképi ábrázolása és ingatlan-nyilvántartásban történő nyilvántartása is megvalósíthatóvá válik.

Gyorsabb elektronikus ügyintézés – tulajdonosváltozás akár néhány óra alatt

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás néhány kivétellel (például lakcímváltozás átvezetése) jelenleg papír alapon történik, amely elavult, időigényes és költséges. Ezért is tűzte ki célul az E-ING Projekt az ingatlan-nyilvántartást érintő eljárások elektronizálását és rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a kérelmeket már elektronikus úton, elektronikus űrlap alkalmazásával kell előterjeszteni. A törvényjavaslat felsorolja azokat a minimálisan szükséges adatokat, amelyeket az űrlapon rögzíteni kell ahhoz, hogy a beadvány széljegyezhető legyen. Amennyiben ezek az adatok hiányoznak, hibásan kerülnek megadásra vagy az eljárás igazgatási szolgáltatási díját nem fizették meg, a kérelem alkalmatlan széljegyzésre. Ebben az esetben az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a jogi képviselő részére arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van és ilyenkor a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A törvényjavaslat bizonyos körben lehetőséget biztosít arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartási kérelem elbírálására ún. automatikus döntéshozatali eljárásban kerüljön sor. Ilyenkor a hatóság a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és közli az ügyféllel, az ügyintézési idő pedig huszonnégy óra, így egy ingatlan adásvételét követően a tulajdonosváltozás akár már néhány óra alatt megjelenhet a tulajdoni lapon. A törvény végrehajtási rendelete határozza meg, mely esetekben és feltételekkel van helye automatikus döntéshozatalnak. A törvényjavaslat ugyanakkor garanciális szabályként rögzíti, hogy az ügyfél a döntés közlését követő öt napon belül kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.

Felfüggesztés szabályainak módosulása

A törvényjavaslat felsorolja azokat az eseteket, amikor az ingatlan-nyilvántartási eljárást fel kell függeszteni, azonban a jelenlegi szabályozással ellentétben már nem teszi lehetővé bizonyos beadványok elintézésének ún. függőben tartását. A korábbi függőben tartási okok a törvényjavaslat alapján már felfüggesztési oknak minősülnek. Már nem lesz lehetőség a kérelem függőben tartását kérni a tulajdonjog-bejegyzési engedély benyújtásáig, de a kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidőig sem. Amennyiben a vételár kifizetésére csak később kerül sor, a felek tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését kérhetik, és az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti a tulajdonjog-bejegyzés iránti eljárást a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidő elteltéig.

Egyéb változások – adatvédelem, megfelelően képzett ügyvédek

A törvényjavaslat a hatályos adatvédelmi szabályokat is leköveti, így szigorítja a jogosulti adatok körének megismerhetőségét és új alapokra helyezi az ingatlan-nyilvántartás adatszolgáltatási formáit.

Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja tehát a jogi szabályozás tekintetében is jelentős változásokat hoz, amelyek minden bizonnyal hozzájárulnak majd az ingatlan-nyilvántartási eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válásához. Az új elektronikus ügyintézés ugyanakkor az ügyvédek részéről is megfelelő felkészülést igényel, ezért a jövőben az ingatlanügyekkel foglalkozó ügyvédeknek szakmai képzésen kell részt venniük és kiegészítő felelősségbiztosítást kell kötniük. A törvény tervezett 2023. február 1-jei hatálybalépésével azonban megfelelő felkészülési idő áll rendelkezésre mind az ügyvédek, mind az érintett hatóságok részére – összegzi dr. Gálik Gabriella.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A műsorvezető Lakatos László.