Milyen lenne a Duna-korzó magasházakkal? Milyen kupolatervek születtek a budai királyi palotához? Hogy mutatna egy francia felhőkarcoló a Budapest Sportcsarnok oldalában? Milyennek képzelték a fővárosi metrót az ötvenes években? Hogy nézne ki a világ legnagyobb zsinagógája az Újlipótvárosban?

A Sosemvolt Budapest – Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítás szélesre nyitja az építészeti fantázia kapuját: a legkülönfélébb elképzeléseket mutatja be az elmúlt másfél évszázadból, fotók, eredeti tervek, reprodukciók és makettek segítségével. A közös nevező, hogy mindegyik a magyar fővárosba készült és mindegyik „papíron maradt”. Mégsem tekinthetőek haszontalannak: pontosan érzékeltetik saját koruk társadalmi, kulturális és gazdasági adottságait, politikai lehetőségeit és építészeti minőségét.

„A kiállítás egyfajta számvetés is a MÉM MDK gyűjteményéről” – összegez dr. Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója. – „Fenntartónk, a Magyar Művészeti Akadémia által idén kiírt építészeti tervpályázattal párhuzamosan fontosnak láttuk, hogy jobban érzékelhetővé tegyük a múzeumban őrzött tárgyak sokszínűségét. A tárlat rámutat arra, hogy az építészet messze több, mint műszaki rajzok: olyan alkotómunka, amely a társadalom működésének minden területével szoros összefüggésben zajlik” – tette hozzá az intézményvezető a november 15-én tartott megnyitó ünnepségen.

„A városok keletkezése, fejlődése spontán folyamat. Az építési tevékenységek serkentéséhez, vagy időnként mérsékléséhez, tereléséhez tudatos beavatkozásra is szükség van: ezt nevezzük városfejlesztésnek” – jelentette ki Erő Zoltán Budapest főépítésze a tárlat megnyitóján tartott beszédében. Véleménye szerint „a meg nem valósult tervek csoportjából az idealisztikus, már-már utópisztikus tervekre is oda kell figyelni, mert ezekben rejlik a jövő kihívása”.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész a főváros aktuális problémáira, az elhanyagolt, kihasználatlan ipari, és műemléki épületekre, a zöld területek növelésének szükségességére hívta fel a figyelmet a kiállítás megnyitóján, valamint elmondta: „Arra, hogy a magyar építészet története még annál is gazdagabb és változatosabb, mint amit magunk körül látunk, e kiállítás a bizonyíték, és e történetnek részét képezik az el nem fogadott tervek és víziók is.”

Turi Attila, az MMA elnöke, Kossuth- és Ybl-díjas építész a Parlament épületét hozta fel példaként az idea, az erőteljes koncepció kiemelt szerepének érzékeltetésére. Mint elmondta, az Országház építése idején egyszerre fejezett ki tiszteletet az angol parlamentális rendszer és a magyar történelem kiemelkedő gazdasági és kulturális évszázadai iránt, kupolája ugyanakkor szakrális előképeket idéz fel. Az elnök Makovecz Imre, az MMA alapítója szavait idézte: „Bennem a megtörtént és ami megtörténhetett volna együtt adják a jelenvalót. (...) Látnunk kell, hogy a meglett és a meg nem lett egy-ugyanazon lét két változata, mely mindig újrateremtődik”.

„A kiállítás érdekes lehetőséget kínál arra, hogy képzeletünkben mind urbanisták legyünk, és eljátsszunk kissé a város átépítésének gondolatával” – zárta beszédét az MMA elnöke.

A kiállításon látható anyaghoz Kovács Dániel kurátor és a MÉM MDK munkatársai alapvetően az intézmény saját gyűjteményéből válogattak, így olyan rég látott „közönségkedvencekkel” találkozhatunk eredetiben, mint Gregersen Hugó két világháború közötti felhőkarcoló-tervei vagy Tálos Gyula utópisztikus városvíziói. Igazi érdekességek kerülnek elő az intézményt az elmúlt években gazdagító anyagok közül is, például Nagy Tamás hagyatékából vagy a Magyar Pétertől ajándékba kapott rajzos anyagból. A magántulajdonból kölcsönzött műtárgyak között is ritkán látott darabok szerepelnek: Istvánffy Mária 1972-es „mozgó pályaudvar” terve a Kelenföldre, amelyet utoljára negyven éve lehetett látni, vagy Zalotay Elemér legnagyobb, öt méter hosszúságú pauszrajza a híres Szalagházhoz.

A tárlat installációját a Focus Design & Development tervezte, a fenntarthatóság elvét szem előtt tartva. Az installáció a MÉM MDK tavalyi, a 150 éves műemlékvédelmi intézményrendszert köszöntő kiállításához kidolgozott, moduláris rendszer újrahasznosítása. Ehhez kiegészítésként egy soha meg nem épült fővárosi felhőkarcoló kilátószintjéből tekinthetünk rá a „sosemvolt Budapestre”.

A kiállítás 2023. november 16. és 2024. február 11. között látogatható a Pesti Vigadóban.

A Sosemvolt Budapesthez kapcsolódó programok
  • 2023. november 23. 16 óra: Szubjektív tárlatvezetés Erő Zoltán budapesti főépítésszel
  • 2023. november 26. 16 óra: Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése (angol nyelven)
  • 2023. december 3. 16 óra: Szubjektív tárlatvezetés Lánszki Regő országos főépítésszel
  • 2023. december 14. 15 óra: Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése

  • 2024. január 7. 16 óra: Szubjektív tárlatvezetés Ritoók Pál építészettörténésszel
  • 2024. január 14. 16 óra: Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése (angol nyelven)
  • 2024. január 21. 16 óra: Szubjektív tárlatvezetés Török Andrással, a Budapest Könyv szerzőjével
  • 2024. január 28. 15 óra: Szubjektív tárlatvezetés Bartha Dorkával, az énbudapestem.hu főszerkesztőjével

  • 2024. február 4. 15 óra: Szubjektív tárlatvezetés Somogyi Krisztina környezetpszichológus-szakíróval
  • 2024. február 11. 16 óra: Finisszázs – ismeretterjesztő előadások a Sosemvolt Budapestről
  • 2024. február 11. 17:30:  Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése

Fotók: Walter Péter / MMA. A rajzos tervek a MÉM MDK gyűjteményéből származnak.