Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a Trend FM Reggeli Monitor műsorában arról beszélt, hogy „több mint 30 megállapodás született az oroszok és a kínaiak között. Kína továbbra is szívesen vásárol földgázt Oroszországtól, mert ezt jóval olcsóbban teheti meg".

Összesen 8 milliárd köbméterrel rendelt meg több földgázt az ázsiai gazdasági hatalom Oroszországtól. „350 milliárd dolláros kínai vásárlás mellett ez nem nagy volumenű. Arról nincs megállapodás, hogy ki építse a Szibéria Ereje 2 gázvezetéket, ami 70 milliárd dollárba kerülne. 90 milliárd dollár köbméter lehet majd a vezeték kapacitása, ez fele sincs az európai igényeknek" – árnyalta a megállapodás jelentőségét Pletser Tamás.

Szlovákia és Magyarország kockázata egyre inkább nő az orosz kőolajszállítások fenntarthatóságával kapcsolatban, egyrészt az ukrajnai drón- és rakétatámadások miatt. Ráadásul az EU 2027 végéig ragaszkodik ahhoz, hogy egyetlen EU-s állam se vegyen orosz kőolajat. „Ezt Magyarországon fizikailag meg lehetne oldani, csak nem világos, hogy ki fedezze ennek költségeit. A magyar kőolaj-finomítókat 2-4 év alatt lehetne átállítani nyugat-európai kőolajforrásokra. Szerintem a MOL tett már erőfeszítéseket erre, és 1,5 év alatt ez megoldható lenne. 2027 végére le lehetne válni az orosz kőolajról" – mondta el meglátásait az Erste olaj- és gázipari elemzője.

„A kőolaj nehezebb ügy, de földgázból a dél-európai vezetékrendszeren keresztül más forrásból is tud behozni Magyarország. Jöhetne például azeri és török gáz is. Az orosz Gazprom veszteségessé vált az elmúlt időszakban az egyre szűkülő nyugat-európai piacai miatt" – összegzett Pletser Tamás.

Alig volt növekedés, de voltak meglepetést okozó területek

Magyarország gazdasága a II. negyedévben a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült. Az első félévben összességében stagnálás volt éves szinten, sőt naptárhatással kiigazítva 0,1 százalékos volt a visszaesés. A részletes adatok szerint az építőipar és a szolgáltatások okozták a meglepetést a magyar GDP-adatban.

„A fogyasztás húzta nagyon a magyar gazdaságot, de ennek komoly importlába volt" – avatta be a Trend FM hallgatóit a részletekbe Nagy János. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint nagyon hiányoznak a beruházások.

Az utolsó negyedévben kellene látszódnia az Otthon Start kedvezményes hitelprogram gazdasági hatásainak. „Nagy a bizonytalanság, mert nem tudjuk, ez mennyi újlakás-építést hoz majd. Ez dinamizálhatja a hazai építőipart. Az építőipari ingatlanalapok 300 milliárdos kerete jövőre lendíthet a magyar GDP-n" – részletezte meglátásait Nagy János.

Az Erste makrogazdasági elemzője szerint kissé javult a gazdasági hangulat, főleg az ipar területén, de mindent átható változás nincs. „Egy-egy jobb hónapot egy-egy rosszabb követ. Nem lehetünk optimisták az iparral, főleg az autóiparral kapcsolatban. A villamosberendezés- és akkumulátorgyártásban volt némi kompenzálás, de itt is vannak még bőven gondok" – közölte az Erste makrogazdasági elemzője.

Az interjúkban elhangzott még:

  • A nyugat-európai olaj- és gázpiac kiesését kompenzálja-e a kínai többletvásárlás Oroszország számára,
  • A BMW debreceni gyárának termelése az egyedüli, ami komolyan vehető növekedési tényező lehet,
  • A német költségvetési többletköltekezés okozhat még növekedést a magyar iparban is.

A Reggeli Monitor műsorvezetője, Németh László kérdezte a szakértőket.