Minden Európai Uniós tagállam maga alakíthatja ki saját társadalombiztosítási rendszerét, így a folyósításra kerülő juttatások, és az állampolgárok hozzájárulásának mértéke is az adott tagállam hatáskörébe tartozik. Az uniós szabályozás viszont a nemzeti rendszerek közötti koordináció biztosításának irányába hat, a szociális biztonsági rendszerek közötti átjárhatóságot négy alapelv biztosítja: az egyenlő bánásmód elve, az időszakok összesítésének elve, az egyetlen alkalmazandó jog elve és az ellátások hordozhatóságának elve- magyarázzák Dr. Ila-Horváth Eszter és Dr. Csengeri Levente, a KCG Partners munkaügyi szakértői a Trend FM reggeli műsorában.

Ugyanakkor az elmúlt években is több példát láthattunk arra, amikor ezen alapelvek közül valamelyiket nem megfelelően alkalmazták a tagállamok. Ilyen volt például, amikor Ausztriában nem adták meg a gyermekekkel kapcsolatos ellátásokat a külföldi munkavállalók számára, holott az ellátások hordozhatósága alapján ezt nem tehették volna meg. Ma egyébként több mint 14 millió uniós állampolgár él külföldön, egy másik uniós tagországban dolgozva.

Általánosságban elmondható, hogy a társadalombiztosítási jogosultságot a foglalkoztatás helye szerinti tagállamnak kell nyújtania, foglalkoztatás hiánya esetén pedig a lakóhely szerinti tagállamnak. Egy személy viszont csak egy társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódhat, hiába fizet akár két országban is járulékot. Ha csak rövid ideig tartó külföldi munkavállalásról van szó, mondjuk két évre kiküldi a munkavállalót a cég külföldre, akkor nem kell rendszert váltania, az otthoni társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer szabályai vonatkoznak rá.

Finomítottak egy kicsit a rendszeren

Földrengésszerű átalakítások nem, inkább csak apróbb módosítások történtek az ellátórendszerek összehangolásában. Az Európai Parlament foglalkoztatási szakbizottsága 2018. november 20-án fogadott el egy javaslatcsomagot a szabályozás reformjára vonatkozóan. Ezek közül kiemelkedik, hogy a korábbi három hónapról hat hónapra emelkedett annak az időszaknak a felső határa, ameddig egy külföldön munkát kereső munkavállaló munkavállalási járadékot kaphat az anyaországtól. Vagy például egy két ország között ingázó munkavállaló választhat, hogy abból az országból kapja a munkanélküliségi támogatást, ahol legutoljára dolgozott, vagy ahol tartózkodik. Eddig a lakóhelyhez volt kötve a támogatás igénybe vehetősége.

A szakértők szerint ezek az apró változások garantálják a szociális jogosultságok folytonosságát és elősegítik a munkavállalók Európán belüli szabad mozgását. A mai munkaerőhiányos helyzetben nem csak belföldön, hanem külföldön is könnyebb munkát találni, egyszersmind a munkáltatók is egyre jobban pályáznak a külföldi munkaerőre. A lehetőségeinkről, jogainkról viszont minden esetben érdemes tájékozódni, mielőtt bárki belevág a külföldi munkavállalásba.

A teljes interjúban emellett még szó volt arról is, hogy Nagy-Britannia uniós kilépésével mennyivel szigorodik meg a szigetországi munkavállalásban gondolkodók tartózkodási és munkavállalási engedélyének megszerzése. A riporter Szűcs Péter.