Első hallásra talán ismeretlennek tűnik a világbanki kapcsolattartó pozíció Magyarországon. Nem véletlenül: itthon ugyanis csak 2015 júliusa óta létezik ez a titulus, amikor Urbán Zoltán, az EXIM korábbi vezérigazgatója Szőcs Gábort bízta meg a tisztséggel. Kisebb országokban jellemzően egy világbanki kapcsolattartót neveznek ki, nagyobb országokban, például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Franciaországban négy-öt szakember tartja a kapcsolatot a Világbank és a helyi vállalkozások között. A fő feladat a Világbank nemzetközi tendereinek bemutatása a hazai cégek számára, illetve a megfelelő partnerek kiválasztásával a közbeszerzéseken való elindulás támogatása. „Évente ezermilliárd eurós nagyságrendre becsülik azt a volument, ami megmozdul a nemzetközi tendereken, ezért megéri az erőfeszítés, hogy a magyar cégeknek is lehetősége legyen részt venni ezekben a projektekben” – világít rá Szőcs Gábor. A világbanki kapcsolattartó szerint itt nem hagyományos exportpiaci lehetőségekről van szó. Ezt jól jelzi az is, hogy amikor 2015-ben az EXIM elkezdett foglalkozni a területtel, akkor azt látták, hogy a rendszerváltás óta mindössze húsz-huszonöt olyan cég volt, amely kapcsolatban állt a Világbankkal. Ráadásul ezen cégek közül már sokan nem is léteztek, így az építkezést majdnem a nulláról kellett elkezdeni.

A közhiedelemmel ellentétben a nagy nemzetközi tendereken nem csak a több százmillió eurós árbevétellel rendelkező cégek indulhatnak el sikerrel. Pontosabban a nagy infrastruktúra-fejlesztési tendereken igen, a közbeszerzések másik ága, a tanácsadói típusú tenderek viszont akár az egyéni vállalkozóknak is lehetőséget biztosíthatnak. „Találkoztam például olyan ír egyéni vállalkozóval, aki a Guinnessnek dolgozott vízmérnökként, és egy nemzetközi tender győzteseként mérnöktanácsadóként dolgozott afrikai ásványvíz üzemekben, vízhatékonysági projektekben”- támasztja alá Szőcs Gábor.

A nemzetközi tendereken egyébként a vízipari ágazatokban, az e-közigazgatásban, vasút- és közútmérnöki feladatokban, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos projektekben kamatoztatható a magyar szaktudás. Az EXIM százharminchét ügynökség tendereit figyeli és jellemzően már egy-másfél évvel a tender kiírása előtt tájékoztatja az ügyfeleit a lehetőségekről. Ennyi idő kell ugyanis arra, hogy egy cég jól felkészülve induljon el a közbeszerzéseken, vagyis megtalálja azokat a partnercégeket, akikkel konzorciumban el tud indulni. A projekteket ugyanis 80-90%-ban konzorciumok nyerik, méghozzá többségében olyanok, amelyekben valamilyen helyi partner is részt vesz. Az EXIM a partnerek kiválasztásában is sokat tud segíteni: az adatbázisukban szerepelnek például olyan helyi cégek, akik már megfelelő referenciával rendelkeznek, és együtt tudnának működni magyar társaságokkal is. Azoknak a magyar cégeknek, akik először pályáznak, érdemes inkább egy tapasztalt, korábban több tendert is megnyerő cég alvállalkozójaként bekapcsolódnia a projektekbe, hogy utána megfelelő referenciához jutva, egyedül is elindulhasson.

Évente egyébként ötszáz-hatszáz tender lehetőséget küld ki az EXIM az ügyfeleinek, az elmúlt három évben több mint 300 jelentkezőből majdnem 200 cég került fel a rövid listára, vagyis abszolválta sikeresen az első szűrőt és bizonyult alkalmasnak a projektre. Végül 37 magyar nyertes született a tendereken, ötven-hatvan millió dollárt megmozgatva a projektek során. Szőcs Gábor szerint a sikeres pályázáshoz négy alapvető dolog szükséges: folyamatos kapcsolattartás a partnerekkel, támogatás a tulajdonos és a menedzsment részéről, nyelvtudás és az, hogy a cég más vállalatokkal együtt képes legyen konzorciumban dolgozni. Ha ezek a tényezők a helyükön vannak, megnyílhat az út a magyar cégek előtt a nemzetközi tenderek világa felé.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Szűcs Péter.