Elérhető-e, hogy Magyarországon 5 millióan dolgozzanak

Még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években dolgoztak Magyarországon 4,8 millión. Most 4,4 millió embernek van munkája, míg Csehországban 5 milliónak. Szalai Piroska a műsorban arról beszélt, hogy a ’70-es évek vége felé alacsonyabb volt a nyugdíjkorhatár és nagyobb volt a népesség, ami nehezebbé teszi a korábbi és a jelenlegi időszak összehasonlítását. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint ahhoz nagyon-nagyon össze kell szednie magát a magyar gazdaságnak, hogy elérjük az 5 milliós foglalkoztatási létszámot. Ehhez át kellene alakítani a szakképzési rendszert. „Elsősorban a fiatal munkavállalók felé kellene nyitniuk a cégeknek. Ezt egyébként időszakosan meg is teszik, főleg év vége felé, a kereskedelemben” – mondta a bér- és munkaerő-piaci szakértő.

Szalai Piroska szerint növelni kellene a részfoglalkoztatottak számát is. Például a kismamákat így lehetne mobilizálni. A szakértő úgy látja, hogy nagy tartalék van a munkaerőpiacon a nyugdíj előtt állókban is, az 55 év felettieknél.

Idehaza egyébként az iparban, az építőiparban és a turizmusban a legnagyobb a munkaerőhiány. Van olyan iskola, amely szerint 5 százalék alatti munkanélküliségnél már teljes foglalkoztatottságról lehet beszélni, a szigorúbb közgazdászok szerint ez viszont inkább 3 százalékos munkanélküliségi mutatónál igaz. A regisztrált munkanélküliek arányát tekintve Magyarország már a szigorúbb meghatározáshoz is közelít, mert a 2017. szeptember-novemberi időszakban 3,8 százalékra csökkent a statisztikában mért állásnélküliek aránya.

Szalai Piroska szerint a korábbi években sem a munkanélküliségi ráta volt óriási, hanem az inaktívak csoportja volt nagyon magas, ebből pedig egyenesen következett az, hogy Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási ráta az Európai Unióban. Az utóbbi időszakban a foglalkoztatás bővülés kétharmadát az inaktívak számának csökkenése adta, egyharmadát pedig a munkanélküliség csökkenése.

Mi újság a magyarországi átlagfizetésekkel?

Idehaza tavaly bruttó 290 ezer Ft volt az átlagkereset. A teljes munkajövedelem bruttó 304 ezer Ft. Ennek a nettója családi kedvezmény nélkül 194 ezer Ft, családi kedvezménnyel pedig már 200 ezer Ft fölött volt, tavaly novemberben.

Szalai Piroska a műsorban megemlítette, hogy 2010-től a reáljövedelem emelkedés 40 százalék volt 2017 év végéig. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, hogy ilyen folyamatos reál béremelkedés még soha sem volt Magyarországon. A rendszerváltás után biztosan nem, de talán előtte sem nagyon. A reálbér-növekedés ráadásul azt jelenti, hogy a fizetések vásárlóértéke emelkedik, ez már az inflációs hatás által megszűrt gazdasági mutató. 2017-ben 10 százalékos béremelkedés volt éves szinten.

2006-tól 2010-ig 5 százalékot csökkentek a reáljövedelmek. Ez azért volt így, mert a fizetések emelkedésénél nagyobb mértékű volt az infláció. Szalai Piroska szerint 2010-ben ért el a magyar gazdaság bérek szempontjából egy időszakos mélypontot. 2010-től 2012-ig stagnáltak a fizetések, utána kismértékű növekedés volt, majd az elmúlt két évben indultak el a magyar fizetések jelentősen felfelé.

Európát tekintve a közép-európai régióban növekszik leginkább a jövedelem, igaz, nagyon alacsony szintről – vázolta a szakértő. Románia és Lengyelország hatalmas növekedést produkált 2016-ban, sőt a lengyelek már 2015-ben is. Hozzájuk hasonló bérdinamikája van Magyarországnak is. „Teljes egészében még nem ismertek a 2017-es számok, de tavaly szinte biztos, hogy átvettük az első helyet bérnövekedés szempontjából Magyarországon. Ez nemcsak a minimálbér szempontjából igaz, hanem az átlagkereseteknél is” – mondta a szakértő. Szalai Piroska szerint azért az is igaz, hogy a Nyugat-Európa felé történő felzárkózásnak még bőven van tere, és hosszú időn keresztül fog tartani.

Minimálbér euróban számolva

127 ezer Ft volt tavaly, idén 138 ezer Ft lesz. A szakértő szerint a többi országgal viszont euróban érdemes összehasonlítani a magyar béreket. Éveken keresztül Magyarország a 300 euró alatti sávban volt a minimálbért tekintve. Ehhez a zónához tartozott Románia és Bulgária is. 2012-2013-ban léptük át a 300 eurós határt (90 ezer Ft fölötti minimálbér).

Most már a 400 euró fölötti sávban van Magyarország a legalacsonyabb kötelező béreket tekintve. Kelet-közép Európában szinte mindegyik országban 500 euró alatti a legalacsonyabb fizetés, és itt van egy szakadék az 500 és 600 között. Nyugat-Európában 600 euró fölötti a minimálbér. Szalai Piroska szerint ezt a szintet érdemes megcélozni, mert így lehetne visszacsábítani a Nyugat-Európába kiment szakmunkásokat.

Most mennyit keres egy itthon dolgozó szakmunkás

Szalai Piroska azt is megemlítette, hogy most még nem annyit keres egy nyugat-magyarországi építőipari szakmunkás, mint mondjuk egy az ausztriai, Burgenlandban dolgozó. Viszont a statisztikák szerint legálisan, az osztrák bérek kétharmadát már meg lehet keresni Magyarországon.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint jellemző, hogy a Nyugat-Európában dolgozó szakmunkások azért sokszor itthon hagyják a családjaikat, ezért ha az ingázás költségeit is hozzáadjuk a kinti léthez, akkor már egyre kevésbé éri meg külföldön dolgozni. Szalai Piroska azt mondta, hogy már Magyarországon is egyre inkább el lehet tartani a családot a szakmunkásbérekből, és magasabb végzettségűek esetében is.

Fenntartható-e a bérdinamika

A szakértő szerint 1-2 évig muszáj fenntartani a fizetések jelentős emelését Magyarországon, ezt diktálja a hazai gazdaság érdeke, növekedési és termelési szempontból is. „Ha ezt a pillanatot nem kapjuk el, akkor nehéz lesz a felzárkózás” – vázolta a helyzetet a szakértő.

A bérstatisztikák csalókák, főleg, ami a Budapest és vidék összehasonlítást illeti. Szalai Piroska szerint a fővárosban sokkal több az olyan ágazat, amely magasabb tudást igényel, emiatt többen dolgoznak ilyen állásokban, és ez kicsit félreviszi a statisztikát. A legmagasabb bérek az infokommunikációban és pénzügyi területen vannak. Az infokommunikáció termelői kapacitása ráadásul 70 százalékban Budapesten található. Ez az átlagot felfelé húzza.

Vidéken is a nagyvárosokban és a kutatóbázisok környékén magasabbak a bérek. Szalai Piroska szerint, ha majd Zala megyében felépül és működni kezd az önvezető-autók tesztpályája, akkor egyszer csak látni fogjuk, hogy ott is elkezdenek emelkedni a bérek. Ezért fontos, hogy ne csak a húzóágazatok béreit vizsgáljuk.

A szakértő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugat- és kelet-magyarországi térségek közötti bér- és foglalkoztatási különbség csökkent. A nyugat-európai bérek átlagát Magyarország belátható időn belül eléri - állította a Szalai Piroska.

6 éves bérmegállapodás a szociális partnerekkel

Nem a fizetések emelkedésével arányosan nő a cégek bérterhe, mert a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóterhek is csökkentek tavaly, és ez a helyzet 2018-ra is. A szakértő hangsúlyozta, hogy ha idén marad az első 9 hónapban a 10 százalék feletti béremelkedés, akkor az ezt meglépő cégek 2,5 százalékkal alacsonyabb Szociális Hozzájárulási Adót fizetnek be, ha 10 százaléknál alacsonyabb mértékben emelik a béreket, akkor csak 2 százalékkal csökken a foglalkoztatási terhük.

Az Ipar 4.0 fejlesztés arról szól, hogy minél termelékenyebbek legyenek a hazai vállalatok. Szalai Piroska azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg akkora a munkaerőhiány, hogy csak technológiai fejlesztéssel lehet növelni a cégek termelékenységét. Úgy látja, hogy Magyarország történetében most a legkisebb az adóék, mióta 1988-ban újra elindult az adórendszer.

Versenyképességi szempontok

Nem Magyarországon van a legtöbb diplomás, de a legalacsonyabb ebben a szegmensben a munkanélküliek aránya. Szalai Piroska szerint ez azt jelenti, hogy jó a képzés minősége, tudnak dolgozni és szükség van rájuk.

A középfokú végzettségűek aránya is jó a munkaerő-piacon. Az érettségivel nem rendelkező, alapfokú végzettségűekkel van az igazi gond. A szakértő szerint az ő foglalkoztatottsági arányuk alacsonyabb, mint az Európai Uniós átlag, bár javult az ő rátájuk is.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést:

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.