Az elemző szerint első sorban értelmezni kell a semleges kamat fogalmát. Arról van szó, hogy a jegybanki alapkamat eléri azt a szintet, ami már nem ösztönzi a gazdasági növekedést. Például a hitelezés abban az esetben tud pörögni, hogyha egy alacsony kamatkörnyezetben az emberek a megtakarításról átállnak a fogyasztásra és a vállalatok és beruházásokba kezdenek a kedvező feltételek miatt. Amikor a jegybank emel az alapkamaton, akkor gyakorlatilag kockáztat. Ezt úgy lehet érteni, hogy ha a kamat eléri egy bizonyos szintet, akkor a vállalatok és a fogyasztók is visszafogják a költekezést a romló feltételek miatt. Ilyenkor egy újabb megtakarítási ciklus kezdődik a gazdaságban. Ezen a szinten lehet a semleges kamatról beszélni, mivel ez már nem ösztönzi a gazdaságot, de nem is gátolja azt. Az teljesen szubjektív, hogy ez a semleges zóna hány százalékpontnál van.

A FED alapkamat jelenleg 2-2,25 százalék között van. Az amerikai jegybank vezetői és Jerome Powell is beszélt korábban arról, hogy a semleges zóna fölé kellene menni egy kicsivel. Virovácz Péternek az a véleménye, hogy ezek a korábbi nyilatkozatok jelenthetik azt, hogy a semleges zóna elérésével nem fog leállni a jegybank a kamatemelésekkel. Hozzátette, hogy vannak elemzők, akik ennek pont az ellenkezőjével számolnak. Az elemzői várakozásoknál azonban sokkal fontosabb, hogy a piac hogyan reagált Jerome Powell legutóbbi nyilatkozatára. Az eddigi várakozások szerint idén decemberben lesz még egy, illetve 2019-ben kettő kamatemelés az amerikai jegybanknál. Jerome Powell novemberi nyilatkozata után a három várható emelésből a piac kettőt kiárazott, és a jelenleg arra számítanak a befektetők, hogy a 2018 decemberi emelése után megáll a FED. Elmondható, hogy a Federal Reserve System elnökének nyilatkozata átrendezte a piaci sakktáblát.

FED kontra EKB

Az Amerikai Egyesült Államokban azt láthatjuk, hogy a gazdaság még mindig képes erőteljesen növekedni. A fizetések emelkednek, munkaerőhiány van, pörög a lakáspiac is. Ezzel szemben az európai gazdaság szenved. Az USA ráadásul tovább is lép egy szinttel, hogy ha lezárja a kamatemelési ciklusát idén év végén. Ezzel egy olyan szakasz végére tesz pontot az amerikai gazdaság, amit az európai el sem kezdett. Virovácz Péter elmondta, hogy egyre inkább kételkedik abban, hogy az EKB egyáltalán bele fog-e kezdeni a kamatemelési ciklusba. Európában a gazdaság növekedése lassult, a bérek nem emelkednek a megfelelő ütemben, az infláció pedig felszaladt az olajárak miatt. Jelenleg ott tartunk, hogy az olajárak ismét beszakadtak. Az elemzők arra számítanak, hogy a német inflációs adat és az euró övezeti inflációs adat is alacsonyabb lesz az előző havinál a beszakadt olajár miatt. Az euró övezet egészét nézve azt láthatjuk, hogy a maginfláció a közelében sincs az EKB által várt 1,9-2 százalékos szintnek. Jelenleg 1,1 százalék körül van.

Éghajlatváltozás a piacon

Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában nőnek a bérek, még akkor is, ha nem olyan ütemben, mint az USA-ban. Virovácz Péter felhívta rá a figyelmet, hogy a fizetések növekedésével nem nő arányosan az infláció. A Philips-görbe szerint, ha a bérek nőnek, akkor a vállalatok egy idő után elkezdik növelni a termékeik árát, ezzel gyengítve a fizetőeszközt. Ennek ellenére jelenleg nem lehet érezni ezt az árnyomást az európai gazdaságban, a cégek nem emelik az áraikat. A következő magyarázat állhat a furcsa gazdasági jelenség mögött. Alacsony a kamatkörnyezet, egyre emelkednek a bérek. A vállalatok részéről teljesen logikus lépés lehet az, hogyha nem a fizetésekre fordítja a forrásait, hanem az alacsony kamatot kihasználva fejlesztésekbe fekteti a pénzét. Ez azt eredményezi, hogy a cégek hatékonysága és termelése jelentősen felpörög. Tehát a lényeg az, hogy a folyamatos bérnövekedésben elbukott pénzt a vállalatok az alacsony kamatszint segítségével bevállalt fejlesztések hozadékával pótolják, így nincsenek rászorulva az áremelésre. Ez pedig azt idézi elő, hogy nincs infláció a gazdaságban. Ráadásul az európai gazdasági növekedés is lassul, így fenn áll a veszélye annak, hogy Európa beragad, főleg az USA-hoz képest. Az elemzők úgy vélik, hogy az EKB utolsó esélye a kamatemelésekre 2019-ben jöhet el.

Az ING vezető elemzőjével, Virovácz Péterrel Szűcs Péter beszélgetett. Az interjút itt meghallgathatják: