Magyarország az elmúlt években jelentős lépéseket tett a klímacélok elérése érdekében. 2021. januári teljes primerenergia-felhasználásunk 28 százalékát klímasemleges energiahordozók biztosították, ez az arány a villamosenergia-termelésben ugyanebben az időszakban közel 60 százalék. A nukleáris energia és a megújuló energiaforrások együttesen tették lehetővé, hogy energiatermelésünk több mint felének mára nincs a klímát károsító kibocsátása.
A villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások részaránya dinamikusan nő. A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 megawattról (MW) tavaly szeptember végére 640 MW-ra emelkedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelentett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020. szeptember végén 79 681 háztartási kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek.
A növekedési tendencia még erősebb volt a háztartási méret (50 kW) feletti naperőművek esetén – erről Horváth Péter János, a MEKH elnöke beszélt az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián. Ezeknek az erőműveknek a beépített kapacitása az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, a 2015-ös 25 MW-ról 1208 MW-ra. A háztartási méretű és háztartási méret feletti erőművek összesített kapacitása 2015-ről 2020. szeptember végére több mint tízszeresére, 153 MW-ról 1848 MW-ra emelkedett.
Ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 -2 Celsius-fokos növekedés alatt tudjuk tartani, új működési modellekre, további fejlesztésekre és technológiai innovációkra is szükség van – hívta fel a figyelmet Horváth Péter János. Az előttünk álló tiszta energiaátmenet megvalósítása, amely az energiarendszerek teljes dekarbonizálását tűzte zászlajára, a hőhasznosításban, az iparban és a közlekedésben is nagyobb szerepet szán a megújuló alapon termelt villamos energiának – tette hozzá. Az áramtermelés zöldítése, különösen az időjárásfüggő megújuló technológiák egyre növekvő részaránya ugyanakkor jelentős kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket a kiegyenlítési feladatok tekintetében. A szabályozásban nagy jelentősége lehet a zöld hidrogén célzott felhasználásának is – mondta az elnök.
Horváth Péter János emlékeztetett, hogy a Hivatal aktívan részt vesz a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform munkájában, illetve kiemelten támogatja azokat a kutatásokat, megoldásokat, melyek a jövő energiarendszereinek hatékony működtetését célozzák. A zöld hidrogén - ami gyakorlatilag zöld áram felhasználásával és víz bontásával készül - felülmúlhatatlan előnye, hogy nem jár szén-dioxid-kibocsátással, hiszen az elektromos áram forrása is karbonmentes. Ma még nagyon drága megoldás, ugyanakkor nemcsak közvetlen üzemanyagként, hanem az energiatárolásban a jelenlegi akkumulátoros, vagy a nagyobb léptékű szivattyús tározós erőművek kiváló alternatívája lehet – mondta a MEKH elnöke.
