A Mathias Corvinus Collegium egy oktatási intézmény, mégis hangsúlyosan foglalkozik a fesztiválokkal. Idén júniustól augusztusig több mint 60 különböző nagyobb zenés fesztiválprogram volt elérhető Magyarországon, azaz a nyár minden hónapjára nagyjából 20 ilyen esemény jutott.
Miközben a társadalom nagy része fesztiválokra jár Magyarországon, nincs megalapozott, átfogó, rendszeres és mindenki számára hozzáférhető tudás a szabadidő eltöltésének ezen egyre elterjedtebb formájáról. Ezen is változtatni akart az Ifjúságkutató Intézet, amikor úgy döntött, hogy indulásképpen három helyszínnel (Strand Fesztivál, Campus Fesztivál, MCC Feszt), jövőre pedig a vizsgált fesztiválok körének bővítésével, elindítja a nagy fesztiválkutatását, amelynek legfontosabb eredményeit minden évben, a szezon zárultával közzéteszi.
Egyre többen, egyre többért
Az Ifjúságkutató Intézet becslései szerint a nagyobb, hazai, zenés fesztiválokon részt vevő magyarok száma meghaladhatja az 1 millió főt. Csak az elemzett három fesztiválon mintegy 300 ezer ember vett részt. A 15-39 évesek 24 százaléka (népességre vetítve 700 ezer fő) mondta azt az év elején, hogy részt vesz majd idén ilyen programon. Ha ehhez hozzávesszük az idősebb korosztályok tagjait is, a résztvevők száma – a programok közönsége közötti átfedésekkel is kalkulálva – meghaladhatja az 1 millió embert.
A megkérdezettek többsége (64%) városból érkezett, középfokú végzettséggel bír (68%) és a vizsgált 15-39-es korosztályból a 18-23 évesek közé tartozik. (55%). Fontos, hogy az országos átlaghoz képest a jobb anyagi helyzetű fiatalok vettek rész ezeken a rendezvényeken: 50 százalékuk nyilatkozta azt, be kell ugyan osztania a pénzét, de jól kijön abból; 30 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, gondok nélkül él.
Sátorozás nélkül nincs fesztivál ma sem
A fesztiválok nagy hatással vannak a vonzáskörzetükre, felpezsdítik helyben az életet, sok látogatót vonzanak a környezetükből. Noha a fiatalok relatív többsége ma is sátorban lakik a fesztivál ideje alatt (42%), sokan vannak, akik naponta ingáznak (22%) vagy csak egy napra látogatnak ki az eseményre (22%), így nincs is szükségük szállásra. Viszonylag kevesen választják a hoteleket, panziókat (10%) és még kevesebben húzzák meg magukat ismerősnél, rokonnál (4%).
Fesztivál-lojalitás, törzsközönség
A fesztiválpiacra jó hatással van a fesztiválturizmus erősödése. Nagyon nagy arányban vannak jelen az életérzés, a hangulat miatt visszatérő vagy akár egynél több rendezvényre is ellátogató vendégek. A 15-39 éves korcsoport mintegy fele nem csak, hogy volt már korábban is az adott eseményen, de következő alkalommal is tervezi a részvételét. A megkérdezett fiatalok 43 százaléka egynél több fesztiválra is kilátogatott idén.
Több élvezet, kevesebb élelem
A fiatalok a belépőjegyek mellett főleg élvezeti cikkekre (pl. alkohol, dohánytermékek, kávé) költenek, átlagosan napi mintegy 15 ezer forintot. Az étkezésre szánt összeg csak ez után következett, napi átlagosan mintegy 10 ezer forinttal.
Zene és közélet
A fesztiválozók legkedveltebb zenei irányzatának a pop bizonyult, ezt követte a sorban az elektronikus zene, illetve a rap és hiphop. Ami ennél nagyobb meglepetés volt, hogy a fiatalok közéleti politikai témákra való nyitottsága magasabbnak bizonyult az országos átlagnál. A vizsgált korosztályból több mint minden ötödik fesztiválozó mutatott érdeklődést az ilyen témák iránt, ami azt jelzi, hogy a szórakoztató programok mellett a közéleti beszélgetéseknek is helyük van ezeken az eseményeken.
Biztonságérzet és jövőkép
A közvélekedés szerint az ifjúság nagyobb veszélynek van kitéve egy fesztiválon, mint általában a mindennapokban. A válaszadók a vizsgált rendezvényeken biztonságban érezték magukat, ugyanakkor a megkérdezettek fele szerint egy ilyen eseményen könnyebben hozzá tud férni a kábítószerhez az, aki azzal élni szeretne.
A háborús helyzet ellenére a fesztiválozók inkább pozitívan vélekedtek a jövőről: mindössze 23 százalékuk tartott tőle, a többségük semleges vagy bizakodó volt. Az megkérdezettek a következő öt évben főként az anyagiak és képzettség tekintetében szeretne előrelépni. Leginkább saját lakást és autót szeretne, emellett tanulni akar, valamilyen végzettséget, szakmát szerezne. Ezt követően az önálló élet megteremtése és a családalapítás a cél.
Az Ifjúságkutató Intézet felmérésének adatfelvétele a fesztiválok teljes területén és minden napján zajlott. A válaszadás önkéntes volt, fesztiválonként nagyjából 500-500 fős mintákkal. A megkérdezettek minden esetben vendégek voltak, a munkavállalók az előszűrés során kikerültek a mintából.
