Mint ismeretes, 2020 januárjától 18-ról 5%-ra csökken a szálláshelyi áfa, „cserébe” 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a szálláshelyeknek a kedvezményes áfakulcsú forgalom után.

Számszakilag ez 9%-kal alacsonyabb adó, valójában azonos bruttó ár esetén ténylegesen 7,8%-os tehercsökkenést jelent a szálláshelyek számára. Ezt az értéket kapjuk, ha az áfacsökkenés által realizált többletbevételből levonjuk a magasabb nettó összeg után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulást – magyarázta a számítás mikéntjét Hülvely István.

Hozzátette: az ágazat teljes mértékben elégedett ezzel az adómértékkel, és pozitívumnak tartja, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kapja meg. Kitért a kormányzati támogatás jelentőségére is, szerinte a rendszerváltozás óta nem volt a turizmusnak olyan komoly súlyú állami irányítása, anyagi lehetőségei, mint amilyen jelenleg.

Az áfacsökkentés a hazai szállodák versenyképességének, hosszú távú fenntarthatóságának biztosítéka, amiért a szálloda szakma 15 évig küzdött – hangsúlyozta. A szálláshelyek után fizetendő áfa egész Európában 5 és 10 százalék között mozog, mivel az országok exporttevékenységként kezelik a szállásadást. Az erre kivetett áfa egyfajta kiviteli vámnak tekinthető, ezért a mértékét szinte mindenhol alacsonyan tartják. Magyarországon a szálláshelyadás export jellegét tovább erősíti, hogy a szállodabevételek több mint kétharmada külföldiektől származik, és ha magas az áfa, az gátolja a külföldiek beutazását az országba.

 

A szállodaipar költségei – köztük a szállodaberuházásoké – ugyanakkor nem térnek el a környező országok költségeitől, és sok tekintetben a nyugat-európai országokétól sem – fejtette ki, mi indokolta az áfacsökkentést.

A vezérigazgató szerint az alacsonyabb adóra nem az árak csökkentése az elvárható lépés a szállodák részéről. Ehelyett úgy célszerű javítani a szolgáltatás ár-érték arányát, hogy ugyanazért az árért jobbat, magasabb minőséget adnak. A piacon hosszabb ideje működő szállodákat az elmúlt tíz-húsz évben mind humán, mind műszaki oldalról „felélték”, ezért az áfacsökkentésből megmaradó összeget a humán erőforrás fejlesztésére, a szakemberek visszaszerzésére, valamint az elmaradt beruházások pótlására kívánják fordítani, mindkettő a szolgáltatás minőségét növeli.

A beszélgetés érintette a SZÉP kártyát is. Hülvely István elmondta: a kártyával való fizetés a szobaárbevételnek átlag 8-10%-át teszi ki a Hunguest Hotelsnél. A vezérigazgató ezenkívül a kártya társadalmi jelentőségét is nagyra tartja, és szerinte külön előny, hogy mivel a kártyának három zsebe van, komplett csomagot tudnak vele az emberek igénybe venni. A SZÉP kártyák hatása nem csak a hotelekben, hanem talán még nagyobb mértékben a belföldi turistákra fókuszáló falusi turizmusban, és a fürdőturizmusban is jelentős.

Az elmúlt évtizedekben elmaradt fenntartó beruházások, fejlesztések pótlását szolgálja a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program is. Ezzel  kapcsolatban Hülvely István megjegyezte: a négy- és ötcsillagos szállodák egy szobára jutó nettó árbevétele 2014-ben forintban, nominálértéken ugyanannyi volt, mint a kétezres években, holott azóta jelentős költségnövekedéssel és inflációval kellett szembenéznie az ágazatnak.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A műsorvezető Komáromi Balázs.