Mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy ki minősül fogyasztónak. A fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Nem minősül fogyasztónak az egyéni vállalkozó, az egyéni cégek, a gazdasági társaság, az egyéb jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, valamint a társasház sem, így ezen személyeket a fogyasztókat megillető többletjogok sem illetik meg.

Fogyasztóként az egyik legfontosabb jog a tájékoztatáshoz való jog. Jogszabályok előírják a bankok számára, hogy miről és mikor kell tájékoztatniuk a fogyasztókat. Már a szolgáltatás igénybevételét megelőzően a banknak olyan tájékoztatást kell adnia, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Erre szolgál, hogy a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani például az ajánlott pénzügyi termékek, illetve szolgáltatások legfontosabb jellemzőit; továbbá tájékoztatást kell kapnia a kamatokról, költségekről, a kamatszámítás módjáról, a kamat egyoldalú módosításának lehetőségéről és annak menetéről; az árfolyamkockázatról; a fizetések gyakoriságáról és mértékéről, illetve elmulasztásának következményeiről; a felmondás és elállás lehetőségéről; a szerződés megszűnéséről és megszüntetéséről; valamint a panaszkezelés menetéről és a további jogorvoslati lehetőségekről. Betéti szerződés esetén a hitelintézetnek tájékoztatást kell adnia továbbá a betétest érintő lényeges kérdésekről, így a betétbiztosításról is. A fogyasztókat a tájékoztatáshoz való jog olyan szolgáltatók esetében is megilletik, amely banki szolgáltatáshoz kapcsolódik, de közvetlenül nem bank nyújtja. Ilyen például az internetes vásárláshoz létrehozott olyan elektronikus számla, melyet fizetési kártyával vagy átutalással lehet feltölteni. A pénzügyi intézmények kötelesek a bakfiókokban, illetve honlapjukon közzétenni az üzletszabályzataikat, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződési feltételeiket, valamint az ügyfelek kérésére azt ingyenesen rendelkezésre is kell bocsátani, de a kamatokat, díjakat és egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét is közzé kell tenni.

A fogyasztókat megilleti az elállás, illetve a felmondás joga, azonban ez a jog nem korlátlan. Ha a folyósításra még nem került sor a fogyasztó a hitel- és kölcsönszerződéstől annak megkötésétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat, azonban az elállással az egyéb járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés is felbontásra kerül, így például a bankkártyaszerződés. Abban az esetben, ha a hitelt vagy a kölcsönt a bank már folyósította, a fogyasztót a szerződést díjmentesen felmondhatja, de erre is csak a szerződéskötéstől számított 14 napon belül van csak lehetőség. Ha a szerződéskötést megelőző tájékoztatást a fogyasztó csak a szerződéskötést követően kapja kézhez, a határidőt a tájékoztatás kézhezvételétől kell számítani. A fogyasztó a felvett hitelösszeget és a banknak járó kamatot a nyilatkozatának elküldésétől számított 30 napon belül köteles a hitelezőnek visszafizetnie. Határozatlan idejű hitel- és kölcsönszerződés esetén a fogyasztó a szerződést bármikor felmondhatja, de csak a szerződésben meghatározott felmondási idővel. Más szabályok vonatkoznak a bankszámlaszerződésekre, a fizetési kártyákhoz kapcsolódó szerződésekre. Ha a szerződés nem tartalmaz felmondási időre vonatkozó kikötést, azt bármikor, azonnali hatállyal fel lehet mondani. A 6 hónapnál hosszabb ideje fennálló szerződést díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettség nélkül lehet felmondani. Más a helyzet a 6 hónapnál rövidebb ideje fennálló szerződésnél, melynek az ügyfél általi felmondása esetén a bank jogosult lehet ellenértékre, de az nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülő költségeit. Távértékesítés, azaz például interneten keresztül kötött szerződés esetén a fogyasztó a szerződéstől annak megkötésének napjától számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat, azonban ebben az esetben is, ha a szerződésre irányuló tájékoztatást a fogyasztó csak a szerződéskötést követően kapja kézhez, a határidőt a tájékoztatás kézhezvételétől kell számítani.

A banki szolgáltatásokat igénybe vevőket is megilletik a jogorvoslathoz való jog, melynek speciális változata a panasztétel joga. Ha az ügyfélnek a bank magatartásával, tevékenységével, vagy esetleg mulasztásával kapcsolatban kifogása van, személyesen, telefonon, postai úton, faxon vagy elektronikus levélben panasszal fordulhat a bankhoz. A bank a panasz kivizsgálásáért díjat nem számíthat fel és a panasszal kapcsolatos írásbeli, indokolással ellátott álláspontját 30 napon belül, pénzforgalmi szolgáltatás (például átutalás vagy olyan szolgáltatás, amely esetében a különböző bankoknál vezetett számlák tranzakciótörténetének egy felületen keresztül való megtekintése) esetén főszabályként 15 munkanapon belül, de ha a panasz valamennyi eleme a bankon kívül álló okból csak hosszabb időt követően válaszolható meg, ideiglenes válasz adása esetén 35 munkanapon belül kell megküldenie. Fogyasztói panasz esetében, ha nem vagy nem határidőn belül érkezik válasz, a válasz nem érdemi, nem teljes körű vagy a jogszabályoknak nem felel meg, esetleg egyéb jogsértés állhat fent, a fogyasztó a Magyar Nemzeti Banknál díjmentesen fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet. A banki szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogviszonnyal, illetve szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben a fogyasztóknak lehetősége van a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulni, illetve a bíróság előtti jogérvényesítés is rendelkezésre áll. Fontos megjegyezni azonban, hogy a polgári per megindítását követően a Pénzügyi Békéltető Testület előtt már nem indítható eljárás.

További információkat hallhatnak az alábbi beszélgetésben. A Monitor Délutánban a KCG Partners jogi szakértői, Királyvölgyi Krisztián és Bródy Krisztián voltak Érczfalvi András vendégei.