Bár már többször is szó volt arról, hogy Donald Trump alkotmányellenes cselekedeteket hajtott végre (legismertebb talán a Robert Mueller különleges ügyész fémjelezte eljárás, amely Trump és az oroszok közötti összejátszást vizsgálta –végül sikertelenül- a legutóbbi választási kampányban), és az impeachment eljárás is felmerült, úgy tűnik, hogy egy ukrajnai szál vezethet el a tényleges alkotmányos felelősségrevonásig.

Mi történt?

Egy hivatalos névtelen bejelentő csatornán az amerikai hírszerzés egyik embere vetette fel a gyanút: telefonbeszélgetés igazolja, hogy Donald Trump Ukrajnának folyósítandó segélyekért cserébe azt várja el az ukrán elnöktől, hogy tárjon fel kompromittáló és korrupcióra utaló információkat Joe Biden egykori alelnök és fia, Hunter ellen. Joe Biden lehet egyébként Donald Trump egyik legfőbb demokrata párti kihívója a 2020-as amerikai elnökválasztásokon.

Ami biztos, hogy Donald Trump július közepén különösebb indoklás nélkül befagyasztotta az Ukrajnának jóváhagyott 390 millió dolláros katonai segély folyósítását. Majd a nemrég megválasztott ukrán államfővel, Volodimir Zelenszkijjel telefonon tárgyalt, és állítólag ahhoz kötötte a támogatási összeg átutalását, hogy Ukrajnában kotorjanak elő kényes információkat a már említett Joe Bidennel és fiával kapcsolatban. A lépés a demokraták szerint alkotmányellenes és nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel, Donald Trump ugyanis egy külföldi országot kért, sőt zsarolt meg azzal kapcsolatban, hogy avatkozzon bele az amerikai belpolitikába és segítsen likvidálni egyik legfőbb ellenfelét.

Trump is reagált

Az amerikai elnök a New York-i ENSZ-csúcsról üzent ezzel kapcsolatban. Először még arról beszélt, hogy nyilvánosságra hozzák a telefonbeszélgetés teljes hanganyagát, feloldják a tikosítás alól, és ez igazolja majd ártatlanságát. Ezt követően Twitteren boszorkányüldözésnek minősítette a demokraták lépését, amit természetesen teljesen abszurdnak tart.

Az amerikai jobboldali közvélemény és sajtó is egyértelműen Donald Trump mellett foglal állást. A Breitbart News arról ír egyik szalagcímében, hogy inkább a demokraták távolítsák el saját magukat. Martin-Kovács Miklós külpolitikai szakújságíró szerint az egyébként is erősen megosztott tengerentúli közvéleményt csak még tovább polarizálja majd ez az ügy, sőt globális hatása is lehet. Ami biztosnak tűnik: azáltal, hogy komolyra fordult a dolog, rengeteg olyan információ láthat végre napvilágot, amelyeket korábban a Trump-adminisztráció bírósági úton megtámadott és visszatartott.

Meddig tarthat az eljárás?

Az eljárás ennek ellenére sokáig elhúzódhat. Jövő ilyenkor már javában dübörögni fog az elnökválasztási kampány, november elején választják meg az Egyesült Államok új vezetőjét. Donald Trump nyilván újrázna, a demokraták pedig ütőkártyaként szeretnék felhasználni az impeachment eljárást.

Elsőként a képviselőháznak egyszerű többséggel kell megszavaznia a vizsgálat elindítását, amit utána hat különböző szekció fog tüzetesen átvizsgálni. Az alsóházban a demokratáknak többsége van (53 demokrata és 45 republikánus képviselő, kiegészülve két független politikussal), így vélhetően itt nem ütközik komoly ellenállásba a demokrata javaslat. Sokkal keményebb dió lehet már a szenátus, amit a republikánusok uralnak. Márpedig ha tényleg el akarják távolítani Donald Trump-ot a hatalomból, akkor kétharmados egyetértés kell a testület részéről. A szenátusban egyébként a képviselők gyakorlatilag ügyészekként lesznek jelen, a szenátus tagjai ülnökökként tevékenykednek majd, az egész procedúrát pedig a legfelsőbb bíróság elnöke vezényli le.

Az egész ügyről és a lehetséges kimenetelekről Martin Kovács Miklós külpolitikai szakújságíróval Szűcs Péter beszélgetett.