Versenyképesség – fenntartható gazdasági növekedés

„A GDP több mint 50 százalékát adó KKV-szektor versenyképessége nélkül nem lendülhet előre a magyar gazdaság. Ami az alakuló Versenyképességi Stratégiában le lesz leírva, azt a Versenyképességi Tanács is véleményezni fog” – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Trend FM, A Nap Vendége műsorában.

2017-ben 4 százalékos volt a GDP-bővülése. Az Európai Bizottság borúlátóbb gazdasági növekedést jósolt. Idén 3,7 százalékos GDP-bővülést várnak a magyar kormány 4,2 százalékos várakozásával szemben. Jövőre még erősebb lassulásra számítanak. Balogh László szerint megszokott, hogy az Európai Bizottság konzervatívabb várakozást fogalmaz meg, amelyeket később a tényszámok ismeretében módosítanak. „Ebben különösebb meglepetés nincs” – mondta a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Pozitívnak tekinti azt, hogy az Európai Bizottság 0,1-0,1 százalékponttal javította a magyar előrejelzését. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt 3-4 évben a magyar előrejelzések pontosabbak voltak, mint a brüsszeli testületé. Trendszerűen az Európai Bizottság azt elismeri, hogy a magyar gazdaság bővül. 2019-re Brüsszel már csak 3 százalékos bővülést vár. „Lesz ez még több is, amint a bázis javul” – mondta az államtitkár.

Az államtitkár nem lát semmilyen okot arra, hogy elmozduljanak a konvergencia programban foglaltaktól.

A nyersanyag- és energiaárak, vagy éppen a BREXIT folyamata nehezen számszerűsíthető. A britek kilépése például biztos, hogy hátrányosan érinti majd az EU gazdaságát, ezért a magyar gazdaságot is – összegzett Balogh László.

2021-2028 – rizikófaktorok

Egyelőre a következő 7 éves időszakról szóló uniós költségvetési tárgyalások keményen zajlanak. „Sem a célirányok, sem a keretösszeg nem látszik meg. Az biztos, hogy ez a költségvetést már a britek befizetése nélkül kell megalkotni” – mondta a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár. Balogh László szerint az Európai Unió számos új kihívással néz szembe, mint a migráció vagy éppen a digitalizáció kezelése. Ezek kezelése is plusz forrásokat igényel.

A kohéziós és a mezőgazdasági alapok terén Magyarország azt szeretné, ha az összegek megmaradnának. Az EU GDP-jének 1 százalékát teszi ki az uniós költségvetés, ezt akár 1,1-re vagy 1,2 százalékra is feltornászhatnák, akár a V4-ek többletbefizetésével.

Vállalkozások támogatása az uniós forrásokból

Balogh László a műsorban elmondta, hogy a kohéziós pénzek mégiscsak azt a célt kell, hogy szolgálják, hogy Magyarország csökkentse a fejlettségi elmaradását. Ez a 60 százalékos forráskifizetés a gazdaság számára egyelőre időarányosan teljesült. Az erre a célra szánt pénzt teljes egészében lekötötték.

A magyar kormány továbbra is megelőlegezi az uniós pénzek egy részét, amelyeket utólag az Európai Unió kifizet a magyar költségvetés számára. Ilyen mértékű megelőlegezés az Unió többi tagállamában nincs. Olyan előfordult, hogy a magyar kormány „túlelőlegezte a programokat, amelyekből később egy-két projekt bevétele nem folyt be az Európai Uniótól” – említette meg a gazdaságszervező eszköz kockázatát az államtitkár.

Balogh László beszélt arról is, hogy a nemzetgazdaság szempontjából az a cél, hogy a rendelkezésre álló keretet az ország kihasználja. „E mögött óriási szervezőmunka és háttér erőfeszítések vannak a magyar kormányzati hivatalok részéről” – közölte. Példaként említette, hogy a kis- és középvállalkozásoknál például a GINOP keretében 612 milliárd forint, míg a GOP keretében 750 milliárd forint EU-pénzt pályáztattak meg. Magyarország az első az uniós források időarányos felhasználása tekintetében a régióban.

„Az uniós pénz nem adomány, hanem piacépítő tevékenység, amely a magyar gazdaság bővülésével a partnerországok számára is előnyös, mert nagyobb lesz a magyar felvevőpiac” – mondta Balogh László.

Gazdasági mintamodellek

Ausztriában és Németországban kitűnően alkalmazzák az úgynevezett duális képzést. A cégekkel együttműködve, a vállalatok gépein és termelőegységeiben történik a szakmunkások kiképzése. Ezt át is vette a magyar oktatási rendszer.

Balogh László megemlítette Lengyelországot, amely például nagyon sikeres abban, hogy a kis- és középvállalkozásokat tőzsdére viszik, és onnan szereznek forrást. Az államtitkár úgy vélte, hogy a legjobb megoldásokat érdemes megnézni, és adaptálni a magyar helyzetre. Balogh László az EKÁER rendszert és az online pénztárgépeket említette példaként, amelyeket Magyarországtól más országok vehetnek át.

Az adásban elhangzott az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az OECD közötti együttműködésben dolgoznak ki egy stratégiai megállapodást a kis- és középvállalkozások számára. Az új stratégia kidolgozásában bevonják a magyar cégeket is. A következő 3-4 hónapban véglegesítik majd ezt a stratégiát.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést: