A BRI 2013-as meghirdetése óta eltelt öt évben kínai részről komoly pénzügyi befektetések és tervek születtek annak érdekében, hogy az új Eurázsiára kiterjedő gazdasági övezet valóban megvalósuljon. A Kínai Fejlesztési Bank mintegy 900 milliárd dollárt különített el több száz különféle projektre. Bár Európa számára az Új Selyemúthoz kapcsolódó főbb projektek nagyon távolinak tűnnek, a terv keretében megvalósuló új infrastrukturális hálózat főbb csomópontjainak és gazdasági folyosóinak a vizsgálata Magyarország számára is fontos tanulságot tartogat. A Kazahsztán-Khorgosi szárazkikötő, ami azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legnagyobb szárazkikötőjévé váljon, Kína szárazföldi kereskedelmi útvonalának legfontosabb eurázsiai kapuja és fontos logisztikai központja. Az Új Selyemút koncepció elemét képező Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez kapcsolódva, a hasonló ambíciókat dédelgető Magyarország számára egyfajta mintaként kezelhető. A másik a Kína-Pakisztáni Gazdasági Folyosó, ami a világ legmagasabban fekvő burkolt nemzetközi útján, a Karakorum Highway-en keresztül köti össze Kínát az Arab tengerrel Gwadar kikötőjén keresztül. Gwadar jelentősége többek között abban áll, hogy rajta keresztül a kínai áruk gyorsabban elérhetik az európai kontinenst, mint a Malaka-szoroson áthaladó hagyományos szállítási útvonalak. Az áruk egyik fő elosztó központja a görög pireuszi kikötő lesz, amelyből az áruk várhatóan a Budapest-Belgrád vasútvonalon érik el Magyarországot.

A Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány projektje a specifikumokra, a kezdeményezésből már megvalósult kereskedelmi projektek bemutatására vállalkozna, elsősorban olyan kérdésekre keresve a választ, melyek Magyarország szempontjából is fontosak:  milyen előnyt jelent a khorgosi szárazkikötő áruszállítás szempontjából? Miért éri meg a vállalatoknak a vasúti közlekedés annak ellenére, hogy árban körülbelül a háromszorosa a tengeri árufuvarozásnak? Kína milyen termékeket szállít vasúton? Milyen versenyhelyzetet teremt és milyen új kérdéseket vet fel Kína és Európa kapcsolatában a vasúti árufuvarozás? Melyek a már megvalósult projektek, és azok hogyan járulnak hozzá az áruforgalom felgyorsításához? Milyen kapacitással/kihasználtsággal működnek a legfontosabb logisztikai központok/kikötők? Milyen problémák merültek fel a projekttel kapcsolatban? Kína regionális infrastrukturális fejlettségének a felmérése. Mit jelent Magyarország számára a fenti projektek megvalósulása, hogyan tudja magát pozícionálni a fenti projektek tükrében?