Érdemes felvenni a kapcsolatot a követeléskezelőkkel, és nem bujkálni előlük, mivel a követeléskezelők célja, hogy megegyezzenek az adóssal. Bár vannak olyan legális szereplők a piacon, akik tanácsadóként, mediátorként közvetítést vállalnak - megfelelő díjazásért, a hitelező és az adós között - a szakemberek úgy vélik, költséghatékonyabb lehet az adósok számára, ha személyesen keresik fel a követeléskezelőt.
Követeléskezelő=behajtó?
A legtöbb ember megriad, ha követeléskezelőtől kap levelet. Bár ők nem hatósági szerv, ettől még érdemes komolyan venni őket. A követeléskezelő célja, hogy az adós fizetőképességének szem előtt tartásával keressen megoldást a tartozás rendezésére. A behajtónak is ez a célja, vagyis a behajtó a követeléskezelő szinonimája, de ez inkább a köznyelvi megnevezés, amely talán kevésbé fejezi ki a megoldáskeresést és a megegyezési szándékot, amely e cégek munkáját jellemzi.
Ha elhajtja a behajtót, jön a végrehajtó
A végrehajtó különül el a legjobban a két másik feladatkörtől, ugyanis itt hatósági személyről van szó. A végrehajtónak állami felhatalmazása van a tartozások érvényesítésére. Közhatalmi kényszert gyakorló bírósági végrehajtót akkor vonnak be az adósságrendezés folyamatába, ha korábban a felek közti tartozást nem sikerült más úton, azaz követeléskezeléssel sem rendezni.
|
Bartók György Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató-helyettes |
A követelés kezelése
A hitelező és az adós alapesetben nem haragszanak egymásra. Az adósok gyakran magukat sodorják kilátástalan helyzetbe azzal, hogy szóba sem állnak a követeléskezelővel azért, mert pillanatnyilag nem képesek törleszteni a tartozást. Pedig a követeléskezelő - bár a hitelező képviselője, esetleg maga a hitelező -, a felek közti viszony rendezésére törekszik, nem az adós meglincselésére. Ebbe belefér az is, hogy az adós jelezze bizonytalanságát, információ igényét, kommunikálja problémáit, ugyanis ennek pénzügyi megoldására is tanácsot kaphat, ügye méltányos kezelésében bízhat.
Kinek a tanácsát érdemes elfogadni?
Az adósok általában bizalmatlanok, nem kérnek tanácsot. Így sokszor inkább egy külső szakértő segítségét kérik, megbízzák az üggyel. Vannak esetek, amikor segíthetnek a külső tanácsadók, de olyan is van, amikor éppen ugyanazt a tanácsot tudják adni pénzért, amit a követeléskezelőtől is kapott volna, ha kapcsolatba lép velük az adós.
A megbízott szakértők, külső ügyintézők vagy tanácsadók segítségét érdemes megfontolni. Valós segítséget nyújthat egy hitelezési ügyekben járatos ügyvéd.
|
Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetsége elnök |
Mindezekre azonban nincs feltétlenül szükség, ha az adós felveszi a kapcsolatot a követeléskezelővel. A követeléskezelő ugyanis elsősorban megállapodást szeretne kötni az adósával, ennek érdekében pedig minden elérhető lehetőséget bemutat.A mediátorok kissé hátrébbról indulnak ebből a szempontból, megbízásuk előtt érdemes tájékozódni, hogy a Magyar Nemzeti Bank honlapján regisztráltként szerepelnek-e. Tevékenységük ugyanis a banki adósságok esetén pénzügyi közvetítésnek minősül, működésük MNB-engedélyhez kötött, a törvény szóhasználattal élve, ők független közvetítők. A külső szereplők esetében az adós nem mindig tudja mérlegelni, hogy az ő tanácsadója pénzügyi termékekkel és azok érvényesítésével kapcsolatban milyen tapasztalattal rendelkezik. A külső szereplők szerencsésebb esetben sikerdíjat kérnek a közreműködésükért, kevésbé jó és kevésbé megbízható, ha fix díjat, főleg, ha azt előre kérik megfizetni.
Bódizs Kornéllal a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnökével, és Bartók Györggyel, a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesével, Lakatos László beszélgetett.
További tippekért hallgassa meg a beszélgetést itt:
- Bódizs Kornél és Bartók György
