A demográfiai folyamatoknak számos következménye van, befolyásolják egy ország vagy régió gazdasági-társadalmi működését és berendezkedését, és fordítva is igaz: a gazdasági fejlettség a legtöbb esetben jól tükröződik a demográfiai adatokban (mint a születéskor várható átlagos élettartam, a születési és halálozási ráta, vagy a teljes termékenységi arányszám).

Régóta tartó folyamat, hogy a fejlett világ népességaránya egyre alacsonyabb, a fejletlen világ lakossága pedig egyre nagyobb részt képvisel: ma a világ 7,5 milliárd lakójából 4,5 milliárdan élnek Ázsiában, és mintegy 1,2 milliárdan Afrikában. A hosszú távú kilátásokat tekintve pedig az előrejelzések szerint Afrikán kívül minden kontinens részaránya csökkenni fog, az afrikai lakosság aránya viszont 2100-ra már a globális népesség 40%-át teszi majd ki. Afrika demográfiai szempontból egyedülálló helyzetben van: demográfiai átmenete (az a periódus, amikor az egészségügyi és infrastrukturális fejlődésnek köszönhetően hirtelen lecsökken a halálozások száma, majd ezt követően a születések száma is) máshogy megy végbe, mint a világ többi részén (pl. Ázsiában vagy Latin-Amerikában) a növekedés lassulása sokkal enyhébb, így sokkal tovább fog tartani az átmenet – a számítások szerint kétszer annyi ideig, mint a fent említett régiókban. Emiatt az előrejelzések is folyamatosan módosulnak: míg 2004-ben még 2,2 milliárd főt jelzett előre az ENSZ Afrikában 2100-ra, a legfrissebb, 2017-ben publikált globális népesedési előrejelzés már ennek a dupláját (4 milliárd főt).

A népességrobbanás mellett azonban hasonlóan nagy kihívást jelentő folyamat az elöregedés: a fejlett országokban egyre nő a születéskor várható élettartam, egyre kevesebb gyermek születése mellett egyre több idős ellátásáról kell gondoskodni, romlanak az időskori ellátottsági ráta mutatói (egyre kevesebb aktív korú lakos tart el egyre több nyugdíjas korút). Erre különböző megoldások születhetnek, például az automatizáció és a robotika, a technológiai megoldások is ilyenek, melyekkel a krónikus munkaerőhiány is várhatóan orvosolható lesz. Azonban az egyelőre egészen biztosnak tűnik, hogy a közeljövőben még ezek a demográfiai folyamatok súlyos és összetett politikai döntések meghozatalát teszik szükségessé.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg, a riporter Lakatos László.