Mozgásban Varjú Frigyessel
A 2008-as válság óta tavaly adták el a legtöbb személyautót és kishaszon-járművet Magyarországon. Mielőtt azonban hálaadó imára kulcsolnánk kezünket, ki kell ábrándítanunk mindenkit: a 2018-ban értékesített autók bő ötöde külföldön talált gazdára. Sőt még az sincs kizárva, hogy jóval olcsóbban jutottak a kocsikhoz a határon túli szerencsések, mint a magyar emberek. Vajon hogyan lehetséges ez? A magyarországi autókereskedések nem is a magyar vásárlókat szolgálják? Miként lehetséges az, hogy ügyeskedéssel akadnak márkák, amelyek közel 40 százalékban külföldieknek értékesítenek? És hogyan fordulhat elő, hogy az éves hangzatos eladási statisztikák szűkszavú adataival szemben egyes autómodellek 60-90 százalékban más uniós állampolgárokhoz kerülnek Magyarországról? Vajon mi a valóság és bűn-e, ha egy kereskedő annak ad el bármit, aki megfizeti? Vendégünk egy olyan márka képviselője, amely büszke arra, hogy magyar gyári képviseletként a magyar vásárlókat szolgálja. A Toyota magyarországi kommunikációs menedzsere, Varga Zsombor a vendégünk. A második részben: Három éve tért vissza a magyar piacra az orosz Lada és ezalatt több mint háromezer autót értékesítettek. Az első esztendő bámulatos és nem várt mértékű értékesítési adatai után azonban az ünneplést felváltották a szürke hétköznapok, a Renault résztulajdonában lévő Lada eladásai ugyanis visszaestek. Tény, hogy az Európai Bizottság által 2018 szeptemberében bevezetett szigorú környezetvédelmi vizsgálati módszer, a WLTP ugyanis jelentősen fékezte az orosz autók uniós értékesítését, de a rossznyelvek szerint a lassú modellfejlesztési politika miatt is fájhat a gyártó menedzsmentjének feje. Vajon miként éli meg a nem vált értékesítési hullámvölgyet a magyarországi képviselet, lesz-e még magasabban az orosz autógyártás csillagzata nálunk? – kérdezem Pataky Andrást, a Lada Hungary cégvezetőjét.
2019-01-11 14:05:00 Adásunk
Mozgásban Varjú Frigyessel
A 2008-as válság óta tavaly adták el a legtöbb személyautót és kishaszon-járművet Magyarországon. Mielőtt azonban hálaadó imára kulcsolnánk kezünket, ki kell ábrándítanunk mindenkit: a 2018-ban értékesített autók bő ötöde külföldön talált gazdára. Sőt még az sincs kizárva, hogy jóval olcsóbban jutottak a kocsikhoz a határon túli szerencsések, mint a magyar emberek. Vajon hogyan lehetséges ez? A magyarországi autókereskedések nem is a magyar vásárlókat szolgálják? Miként lehetséges az, hogy ügyeskedéssel akadnak márkák, amelyek közel 40 százalékban külföldieknek értékesítenek? És hogyan fordulhat elő, hogy az éves hangzatos eladási statisztikák szűkszavú adataival szemben egyes autómodellek 60-90 százalékban más uniós állampolgárokhoz kerülnek Magyarországról? Vajon mi a valóság és bűn-e, ha egy kereskedő annak ad el bármit, aki megfizeti? Vendégünk egy olyan márka képviselője, amely büszke arra, hogy magyar gyári képviseletként a magyar vásárlókat szolgálja. A Toyota magyarországi kommunikációs menedzsere, Varga Zsombor a vendégünk. A második részben: Három éve tért vissza a magyar piacra az orosz Lada és ezalatt több mint háromezer autót értékesítettek. Az első esztendő bámulatos és nem várt mértékű értékesítési adatai után azonban az ünneplést felváltották a szürke hétköznapok, a Renault résztulajdonában lévő Lada eladásai ugyanis visszaestek. Tény, hogy az Európai Bizottság által 2018 szeptemberében bevezetett szigorú környezetvédelmi vizsgálati módszer, a WLTP ugyanis jelentősen fékezte az orosz autók uniós értékesítését, de a rossznyelvek szerint a lassú modellfejlesztési politika miatt is fájhat a gyártó menedzsmentjének feje. Vajon miként éli meg a nem vált értékesítési hullámvölgyet a magyarországi képviselet, lesz-e még magasabban az orosz autógyártás csillagzata nálunk? – kérdezem Pataky Andrást, a Lada Hungary cégvezetőjét.
