Közkincskereső Kovács Olivérrel

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Egy vár, amely néhány hét alatt jelentősen meghízott. Nem új falak épültek, hanem feltárták az eddig ismeretlen, romjaiban is lenyűgöző külsővár nagy részét. Várpalotán járunk a műsor első felében. Ezután Óbudára, a hajdani aquincumi katonavárosba indulunk, ahol véget ért a feltárás, amely során egy nagyméretű, gazdagon díszített lakóépületet kutattak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. A falfestményeket a nagyközönség is láthatja majd. Végül egy könyvről beszélgetünk, amely a középkori királyi székhely, Visegrád 18. századi történetét mutatja be az olvasónak. Megtudjuk azt is, miként tűntek el a dicső múlt romjai és hogyan épült ki az új település.

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Római kori út a hozzá tartozó híd szerkezetével együtt – országos szinten is komoly jelentőségű leletegyüttes került elő a Duna mellett, a Graphisoft Park területén folytatott feltárás során. Bár a maradványokat vissza kellett temetni, virtuális formában megismerhető lesz a több mint ezer éven át használt útszakasz. A Budapesti Történeti Múzeum szakembereitől hallhatnak a feltárás egyéb leleteiről: emberi temetkezésekről, kerámiáról, pénzekről kocsialkatrészekről, és egy szerencsétlenül járt lóról is. A műsor második felében Szegedre indulunk. Az elmúlt hetekben egy török kori tímárműhelyt tártak fel: ennek kapcsán megismerkedünk a vár történetével és bejárjuk a vármúzeum nemrég megnyílt új állandó kiállítását is.

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Évszázados cölöpök és épen maradt vesszőfonat. Török-, illetve kuruc-kori erődítés maradványát tárták fel a szakemberek a simontornyai vár szomszédságában. Itt járunk a műsor első perceiben. Ezután Mosonmagyaróvárra indulunk, ahol szombaton emlékeztek meg Hőnel Béláról, a város csaknem elfeledett építészéről. Megmentett népi mesterségek. Egy határon átnyúló pályázat keretében igyekeznek gondoskodni a mesterek utánpótlásáról Szombathelyen, a vasi skanzenben - itt is járunk majd. Végül egy, a visegrádi királyi palota számára készült mobiltelefonos applikációról hallhatnak, amely segít az eligazodásban a járvány idején és akkor is hasznos, ha nem mozdulhatunk ki a négy fal közül.

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Az ókor Óbudán alig néhány arasznyira van a lábunk alatt. Ezt bizonyítja az a nagyméretű, gazdagon díszített római épület is, amelyet jelenleg tárnak fel a Budapesti Történeti múzeum szakemberei. Itt járunk a műsor első perceiben. Gótikus templom eladó háromszáz millióért. Abaújváron húsz éve küzd a református gyülekezet a középkori épület felújításáért, belefáradtak mostanra, ha lehetne, túladnának rajta. A riportban hallhatnak a műemlék-felújítás buktatóiról éppúgy, mint az elszlovákosodás veszélyeiről. Végül egy nemrég megjelent könyvről lesz szó, amely a Szapolyai-dinasztiát, így a Mohács után uralkodó Szapolyai János királyt mutatja be az olvasónak. A könyv szerkesztőjével, Varga Szabolccsal arról is beszélgetünk, hogy miként választunk hősöket a történelemből.

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Lovas, vagy gyalogos katonák oltották-e ki az életüket. Kard, lándzsa, esetleg lőfegyver végzett-e velük. Hány évesek voltak és honnan jöttek. Sok-sok kérdésre keresik a választ a mohácsi csata egyik tömegsírjának kutatói. Az emlékparkban járunk a műsor első perceiben. Ezután az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tervezett, és a járvány miatt még ugyancsak képlékeny őszi programjairól beszélgetünk a szervezet elnökével, Nagy Gergellyel. Kiderül az is, hogy mennyire bénította meg nemzetközi szinten a műemlékvédelmet a vírus. Végül Visegrádra indulunk, ahol véget ért az idei ásatási évad a Sibrik-dombi erődben. Hallhatnak a feltárás eredményeiről, ám akit érdekel, személyesen is megnézheti szakvezetéssel az ásatást szombaton, a Kulturális Örökség Napjai keretében.

Közkincskereső Kovács Olivérrel

Egy török kori temető sírjai és középkori házak maradványai a Margit körút mellett. A Budapesti Történeti Múzeum egy most indult ásatásán járunk a műsor első perceiben. Ezután a zalavári feltárások idei eredményeiről lesz szó. A szakemberek abban bíznak, hogy legalább 2024-ben sikerül a helyszínen megemlékezni a Karoling-központ, aztán magyar államalapítás kori ispánság, majd bencés apátság fordulatokban gazdag történelméről. Beszélgetünk arról is, hogy a Zalavárt megalapító titokzatos Pribina nem szláv, hanem avar előkelő lehetett. Végül Pécsett járunk, ahol a középkori városfal sarkában a többi közt egy torony maradványára bukkantak a kutatók.