Általános eljárás a munkaadók között, hogy a jelenléti íveket szigorúan 8-tól 4-ig vezetik, miközben a munkavállalók úgy jönnek, ahogy arra éppen szükség van. Néha túlóráznak, néha nem kell menniük dolgozni, és egy „másodlagos könyvelésben” tartják nyilván a különbözeteket. Ez az eljárás egészen addig működőképes, amíg a munkavállalók nem érzik magukat megkárosítva, vagy amíg nem jelenik meg a munkaügyi felügyelő, és tetemes bírsággal nem honorálja azt a „kettős könyvelést”. A munkaadók többsége nem is tudja, hogy létezik olyan legális módszer is, amellyel mindezt törvényesen meg tudja oldani. Ezt a megoldást úgy hívják: munkaidőkeret.
A munkaidőt általános szabályok szerint heti 5 napra hétfőtől péntekig, egyenletesen kell beosztani. Az egyenletes azt jelenti, hogy a munkaidő hosszának állandónak kell lennie, azaz nem lehet a munkaidőt úgy beosztani, hogy egyik nap 4, a másik nap 12 óra hosszúságú legyen. Amennyiben tehát a munkaadó az általános szabályokat alkalmazza, és ezt sem a munkaszerződésben ezt nem szabályozza, sem pedig a későbbiek során erre vonatkozó szabályos nyilatkozatot nem tesz, akkor a munkaidőt így kell beosztani. Természetesen ez a módszer nem minden esetben elégíti ki a munkaadók igényeit. Számtalan esetben előfordul, hogy adott napon néhány munkavállalóra nincs szükség, míg egy másikon túlórára van szükség.
Hogyan lehet eltérni az általános szabályoktól, és rugalmasan beosztani a munkavállalók munkaidejét? A munkáltatók működése során gyakran előforduló igény, hogy a munkavállalók munkaidejének rugalmas beosztására van szükség. Ennek többféle módja van, azonban minden esetben különböző szabályoknak kell megfelelni. A munkaidő rugalmas beosztásának lehetőségét például a munkaidőkeret vagy a kötetlen munkaidő bevezetése teszi lehetővé.
Munkaidőkeret bevezetése esetén a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható. Például lehetővé válik, hogy a munkavállalók egyik napon csak 4, a másik napon pedig 12 órát dolgozzanak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalók munkaszerződésben megállapított munkaidejének egy adott időszak (a munkaidőkeret hossza) átlagában kell kijönne. Tehát ha 1 hetes munkaidőkeretről beszélünk, akkor a 40 órás munkaidő teljesíthető úgy is, hogy egyik nap 4, a másik nap 12, a harmadik napon 6, a negyediken 8 és az ötödiken pedig 10 órás munkavégzést rendel el a munkaadó, vagy akár 3 napon keresztül 12 órát, a negyediken 4 órát, az ötödikre pedig nem oszt be munkaidőt.
A munkaidőkeret szabályai alapján tehát a munkaidő meglehetősen rugalmasan alakítható, csupán azokra a szabályokra kell figyelemmel lenni, hogy a teljes munkaidős munkavállalók munkaideje nem lehet rövidebb 4 óránál. A munkavállalók nem dolgozhatnak többet, mint napi 12 óra, valamint tekintettel kell lenni a napi és heti pihenőidő szabályaira is. A munkaidőkeret bevezetésével nem csak a munkaidő, hanem a heti pihenőidők beosztása is rugalmassá válik. Elegendő 6 naponta 1 pihenőnapot kiadni, melyből havonta 1 esik vasárnapra, a fennmaradó második pihenőnapok pedig a munkaidőkeret végéig, akár összevontan is kiadhatók.
A munkaidőkeret általában 4 hónap hosszúságú, de például a megszakítás nélküli, a több műszakos, a készenléti vagy az idény jellegű tevékenységek esetében akár 6 hónapos is lehet. Ez esetben a munkaadónak nincsen más dolga, mint írásban közzétenni a munkavállalók számára, hogy milyen dátummal, és milyen hosszú munkaidőkeret indul, tehát a munkaidőkeret a munkaadó egyoldalú nyilatkozatával, külön erre vonatkozó megegyezés vagy szerződésmódosítás nélkül bevezethető. A munkaidőkeret lényege tehát az, hogy a munkavállalók a munkaszerződésükben foglalt munkaidőt (általában napi 8 órát) a munkaidőkeret átlagában teljesítik. Munkaidőkeret közben sem túlóráról, sem állásidőről nem beszélhetünk addig, amíg az adott munkavállaló nem teljesítette az elméletileg lehetséges összes munkaórát, vagy amíg a munkaidőkeret végén nem maradnak le nem dolgozott órái.
Szintén gyakori módszer, hogy a munkáltatók a munkavállaló munkaidejét „kötetlenként” definiálják. Azonban kötetlen munkaidőről csupán akkor beszélhetünk, ha a munkakör sajátos jellege ezt indokolja, és a munkáltató felhatalmazza a munkavállalót, hogy a munkavégzést önállóan szervezze meg. Ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejének legalább felét önmaga szervezi meg és osztja be. Értelemszerűen ez a lehetőség csak olyan munkakörökben jöhet szóba, amelyekben a munkavállaló önállóan végzi munkáját: ilyen például az értékesítő, az újságíró vagy a programozók és a szellemi szabad foglalkozásúak.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén különösen figyelemmel kell lennünk arra, hogy alkalmazása nem csupán lehetőség a rugalmas munkavégzésre, hanem potenciális veszélyforrás is. A nem megfelelő módon alkalmazott munkaidőkeret a munkaadó számára potenciális veszélyforrás: a munka- és pihenőidők betartása, és azok nyilvántartása komoly adminisztrációs terhet ró a vállalkozásra. Itt nagyon könnyű hibát véteni, és ezt a munkaügyi felügyelők komolyan büntetik is. Azonban a veszély lényegesen kisebb, mint a munkaidőről vezetett „kettős könyvelés” esetében, és a szabályok viszonylag gyorsan elsajátíthatók, és könnyen alkalmazhatók.
TrendFM, 2014. január 29., 12:47
Jogszerű és rugalmas foglalkoztatás: hogyan meneküljön meg a munkaügyi bírságoktól, miközben a munka ritmusának megfelelően, rugalmasan osztja be munkavállalói munkaidejét?
Friss hírek
-
Tovább tart a magyar ipar szenvedése, a kiskereskedelmi eladások viszont nőttek
Két havi növekedés után a német ipari termelés szusszanásnyi szünetet tartott. Márciusban az iparitermelés 0,4%-kal csökkent havi szinten a februári 1,7%-hoz képest. Éves szinten az ipari termelés még mindig több mint 3%-kal csökkent – derült ki az Akcenta heti jelentéséből. -
MET-gála: extrém ruhaköltemények, horribilis jegyárak
A Kiscelli Múzeum kurátora elmondta, hogy az eseménynek évről-évre nő a bevétele, amely a jegyárakban is meglátszik: a tavalyi 50 ezer dolláros összeg után idén már 75 ezer dollár fejében lehetett ellátogatni a gálára. -
Versenyelőnyt jelenthet az ESG előírások betartása
Egyre nagyobb figyelmet szentelnek az ipari szereplők az ESG előírásainak, és egyre komolyabb elvárásokat fogalmaznak meg a beszállítóikkal kapcsolatban.
- MET-gála: extrém ruhaköltemények, horribilis jegyárak
- Versenyelőnyt jelenthet az ESG előírások betartása
- Dübörög az 1%-os kampány – Így segíthet az UNICEF Magyarországnak
- Erre figyeljen, ha részt vesz az Otthonfelújítási Programban
- XTB: merre mozdulnak a piacok?
- Súlyosan csökkentek a reálbérek Magyarországon
- Az ipari drónoké a jövő – még tűzoltásra is alkalmasak lehetnek
- Mire elég az ukránok támogatása, ha Putyin a végső győzelemre tör?
- 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon
- Vigyázzunk az adósvédőkkel!
- Felszámolható a nemek közötti bérszakadék?
- Hszi Csin-pinget katonai ceremóniával fogadták a Budai Várban
- A Mol a vesztese, a Magyar Telekom a nyertese lehet a gyorsjelentési szezonnak
- Az akkugyárak ellenére sincs tömeges elköltözési hullám
- Továbbra is a gödör alján a magyar ipar
- Biden: az USA visszatartja a fegyvereket Izraeltől, ha megtámadja Rafahot
- Zöld út az ESG-nek – Mérföldkövek a Waberer’snél
- Szellemi tulajdon: új pályázatok segítik a hazai innovációkat
- 60 éve nem volt ilyen Kínában – Egyre hangosabban ketyeg az időzített bomba
- A húzós kérdések csak az érettségi után jönnek
- Így is diktálhatók az ingatlanpiaci trendek
- Milyen kihívások előtt áll a jövő jogász generációja?
- Magához tért a kiskereskedelem
- Az összeomlás csak idő kérdése?
- Itt az ipari jövő! Sötétben dolgoznak a robotok
- Megemelték az Opus célárát
- Ennyi embert vált ki egy takarítórobot
- Ez a befektetés biztosan megtérül
- Üvegplafon helyett: így is fejleszthetők a vezetői készségek
- A libikókázás időszaka jön a bitcoin árfolyamában
- HU-rizont: 8 milliárd forintos kutatási pályázat indult
A hét kérdése
Ön szerint mennyire veti vissza a magyar mezőgazdaságot az Oroszország által elrendelt behozatali tilalom?
További hírek
-
Így is diktálhatók az ingatlanpiaci trendek
Kihívásokkal teli időszakon van túl a CPI Hungary a több mint félmillió négyzetméter területű ingatlan-portfólió integrálása után. -
Milyen kihívások előtt áll a jövő jogász generációja?
Egy éve jött létre a KCG Partners Ügyvédi Társulás és a JÖSZ Szakkollégium együttműködése a Studia Pragmatica program. -
Magához tért a kiskereskedelem
Az infláció csökkenése és a reálbérek növekedése segítette a kiskereskedelmi forgalom újbóli növekedését. -
Az összeomlás csak idő kérdése?
Egyes előrejelzések szerint 2050-re már komoly klímaösszeomlás jöhet, ha nem sikerül tartani a 1,5 Celsius fokos átlaghőmérsékletemelkedést. Ez legalábbis a mainstream várakozás klimatológiai szakemberek részéről. -
Itt az ipari jövő! Sötétben dolgoznak a robotok
Rengeteg eszköz és megoldás segíti már a fosszilis energiától való távolodást, a napelemektől a szélkerekeken át geotermiáig. Ipar Hete a Trend FM-en! -
Megemelték az Opus célárát
Több mint 40 százalékkal érhetnek többet a papírok az MBH Befektetési Bank új elemzése szerint. -
Ennyi embert vált ki egy takarítórobot
Az egyre égetőbb munkaerőhiány és a növekvő bérigények mindinkább szükségessé teszik a takarítórobotok alkalmazását – emelte ki a Taképszolg Zrt. vezérigazgatója. -
Ez a befektetés biztosan megtérül
A munkahelyi hiányzás, a fluktuáció és az elégedetlenség is csökkenthető és elkerülhető, ha nagyobb figyelmet fordítunk a mentális stressz és a betegségek megelőzésére. -
Üvegplafon helyett: így is fejleszthetők a vezetői készségek
Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is elengedhetetlenek a magyarok szerint. -
A libikókázás időszaka jön a bitcoin árfolyamában
Az április végi újabb felezés után megnéztük, milyen pályát járhat be a legnagyobb kriptodeviza a következő hónapokban.