Az elmúlt 8 év magyar modellje

Lentner Csaba a műsorban azon a véleményen volt, hogy nem a következő 4 vagy 8 évet kell megalapoznia döntéseivel az új kormánynak, hanem egy teljes, hosszabb távú időszakot. Ezt pedig a közgazdász szerint csakis versenyképesség javító intézkedésekkel lehet megtenni. „Magyarországnak a közepes fejlettség csapdájából kellene kiszabadulnia, és a fejlett világhoz csatlakozni, ami egyébként a magyarságnak több száz éves álma” – érzékeltette a helyzet komolyságát az egyetemi tanár.

Az oktatást említve Lentner Csaba azt mondta, hogy bár az elmúlt időszakban növekedett az erre a területre fordított összeg, ugyanakkor számot kell azzal vetni, hogy jelentős diáktüntetések vannak, a kivándorló diplomás emberek száma is „tömegméreteket ölt”, amivel szembe kell néznie mindenképpen a kabinetnek. Az oktatási vezetéssel szemben felállított reformelvárások nem teljesültek, állította a szakember.

„A duális képzés fontos dolog, de nem lehet a magyar oktatási rendszert egy az egyben ráépíteni” – fogalmazta meg az eddigi átalakításokkal kapcsolatos meglátásait Lentner Csaba. Példaként azt mondta, hogy ha az üzemmérnök hallgatókat csak egy munkafázisra képezzük ki, például az Audi vagy az Opel számára, akkor a képzettségük miatt is, a szakemberek csak közepes szintűek lesznek. Ez pedig az ország fejlettségén is meglátszik. Lentner Csaba azt mondta, hogy ennél több kell a valódi versenyképesség eléréséhez. „Nekünk olyan mérnökök kellenek, akik nemcsak egy gombot tudnak megnyomni, vagy a kereket a helyére tenni. Olyanokra van szükség, akik a komplex folyamatokat ismerik. Alkalmasak új motorok tervezésére, akár a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével” – érvelt a változás szükségessége mellett az egyetemi tanár.

Ha Magyarország a 4 százalékos gazdasági növekedést meg szeretné tartani, akkor el kell mozdulnia az összeszerelő üzem státuszból, ehhez viszont képzettebb emberekre van szükség. Az oktatással kapcsolatban Lentner Csaba azt is felvetette, hogy véget kellene vetni az „Intercity professzorok korszakának”, vagyis annak, hogy egy tanár több helyen is tanít. Ez az oktatás minőségére is rányomja a bélyegét. A közgazdász szerint a Magyar Nemzeti Bank is hiába tett bele 280 milliárd forintot a képzés megreformálásába, ha nincs változás a felsőoktatásban. Átalakítás nélkül marad a közepes fejlettségi szint az oktatásban és a gazdaságban is – érvelt Lentner Csaba.

A közgazdász szerint az ma már nem kérdés, hogy tartható a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél, és hogy a Magyar Nemzeti Bank elkötelezett a 3 százalékos inflációs célban, illetve a gazdaság támogatásában. A kérdés sokkal inkább az, hogy lesz-e a gazdaság működtetéséhez elegendő és megfelelően képzett munkaerő. Fontos a közgazdász szerint az is, hogy megálljon a népességfogyás, mert ez társadalombiztosítási- és nyugdíjcsapdát is okozhat az országnak.

Magyar szabvány vagy skandináv modell?

„Se a történelmi múltat nem lehet kizárólagosan követni, sem pedig a nyugati mintákat nem lehet kontrollálatlanul, automatikusan átvenni” – érvelt Lentner Csaba. Ezeket nem lehet egy az egyben átültetni a magyar helyzetre. A gazdaságpolitikának kell lennie egyfajta önállóságnak.

Az egészségügy a közgazdász szerint konszolidáltan fejlődik. Lentner Csaba példaként a kórház rekonstrukciókat említette. Az igazi probléma szerinte az orvos- és ápolóelvándorlás, amit a szakember újra az oktatás nehézségeire vezetett vissza. Egy orvos képzése 6 évig tart, ami óriási veszteség, ha nem marad Magyarországon. Idehaza komoly hálapénzrendszer működik, ami szerinte az orvosok jövedelmét azért némileg javítja. A közgazdász szerint az elmúlt évek családtámogatási intézkedései, különösképpen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és a családi adókedvezmény megteremtése, sokat segített a jövedelmi viszonyokon. Ennek demográfiai hatása 10-15 év múlva jelentkezhet.

Fenntartható-e a 4 százalékos gazdasági növekedés

Világtendencia a gazdasági növekedés lassulása. Lentner Csaba szerint a következő időszakban – a beinduló kamatemelések miatt – megdrágul majd az államadósságok finanszírozása. A FED kamatemelése előbb-utóbb a kelet-közép-európai jegybankok rátáira is ki fog hatni, emiatt a közgazdász szerint előbb-utóbb a Magyar Nemzeti Bank is rákényszerül majd a kamatemelésre.

„Ha megdrágul a pénztőke, akkor jóval feszesebb gazdálkodást kell folytatni. Azért a 2008-as válság után a jegybankok tartósan alacsony kamatkörnyezetet alakítottak ki a gazdaság támogatására, de ez a végtelenségig nem tartható fenn” – figyelmeztetett a szakértő. Szerinte a mostani magyar kormány programjából az tűnik ki, hogy ösztönző rendszert dolgozzanak ki a nehezebb időszakra, mert a végtelenségig nem lehet majd hitel-mentőcsomagokat adni, vagy éppen ingyenes felsőoktatási rendszert működtetni.

Az MNB szerepe a gazdaságpolitikában

A jegybank 2013 után rendszerváltásos esett át, mert az alacsony kamatok révén sokat profitált a csökkent hitelkamatokból a gazdaság és az állam is. Az MNB önfinanszírozó programja, vagyis az, hogy minimálisra szorította le a költségvetést terhelő állampapír-piaci hozamokat, ez 2017-ig 700 milliárd forint megtakarítást hozott a központi büdzsének. Lentner Csaba megemlítette azt is, hogy a jegybank, szerinte nagyon helyesen, abba az irányba terelte a kereskedelmi bankokat, hogy a szabad pénzeiket ne a jegybankba tegyék be, hanem állampapírba fektessék be. Ezzel a technikával, 60 százalékkal sikerült csökkenteni a devizában jegyzett államadósságot, és GDP-arányosan is sokat mérséklődött az eladósodottság szintje.

Lentner Csaba meglátása szerint a Növekedési Hitel Program és más jegybanki programokhoz köthető az elmúlt évek gazdasági növekedésének 50 százaléka. A közgazdász úgy fogalmazott, hogy jegybanki alapja van a magyar gazdasági növekedésnek.

Évente 2000 milliárd euró uniós pénz áramlik be az országba, aminek egy része az építkezéseket végző, sokszor külföldi cégek révén, vissza is megy más országokba. Magyarország ezen kívül saját pénzt is fizet be az Európai Unió közös kasszájába. Lentner Csaba szerint ezért igazságtalan az az érvelés, hogy az Európai Uniós pénzek működtetik az országot, már csak azért is, mert ennek az összegnek több tízszeres a bruttó gazdasági termék.

Magyarországon a reálkonvergenciához, vagyis a nyugat-európai uniós gazdaságok fejlettségi szintjének a közelítéséhez további gazdasági ösztönzésekre lenne szükség. Rég elhalt iparágakat kellene feltámasztani, még több munkaerő alkalmazásával. A közgazdász szerint a jelenlegi 4,8-ról 3 százalékra kellene csökkenteni a munkanélküliségi rátát. Ehhez viszont a magyar gazdaságnak szintet kellene lépni, csak így lehetne közelíteni, például az osztrák gazdaság fejlettségi színvonalához. Az egyetemi tanár szerint most nem aktuális az euró bevezetése Magyarországon. Lentner Csaba közgazdásszal Szajlai Csaba beszélgetett a Trend FM, A Nap Vendége műsorában. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.