Nigel Farage koránt sem ismeretlen szereplő a brit belpolitikában, a 2014-es Európai Parlamenti választásokon is startvonalra állt már UKIP nevű formációjával, amivel szintén megnyerte a voksolást az elkötelezett Brexit-párti politikus. A mostani eredmény egyértelműen rámutat arra, hogy egy második Brexit népszavazásnak az eredménye sem lenne sokkal másabb, mint 2016-ban volt. A nép megszavazta, hogy tökéletesen felesleges még egy referendumot tartani a kilépésről- magyarázza a történteket Kolba Miklós, az ING munkatársa a Trend FM reggeli műsorában. A szakértő szerint értelmét veszítette az elmúlt két és fél év, a megállapodás keresése zsákutcába és végeláthatatlan huzavonába torkollott, az EP-választások eredménye a megállapodás nélküli, „no-deal Brexit” irányába jelent egy határozott lépést.

(A képen Nigel Farage és a Brexit-párt ünnepel)

Főként azok után, hogy Theresa May legesélyesebb utódjának a kormányzó Konzervatív Párton belül Boris Johnsont tartják, aki a keményvonalas Brexit-tábor zászlóvivője. Érdekes, de a font árfolyamában nem láttunk eddig nagy mozgásokat, bár lehet, hogy a későbbiekben nem marad el a büntetés és nagy pánik lesz úrra a piacokon, ha tovább nő a megállapodás nélküli kilépés esélye.

Megerősödtek a radikálisok

Nem csak Nagy-Britanniában, hanem például Franciaországban és Görögországban is némiképp borult a papírforma. A franciáknál a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali párt szoros csatában győzte le Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben nevű formációját. Görögországban pedig a válságkezelő baloldali kormánypárt, az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza simán, tíz százalékkal kikapott a jobboldali Új Demokráciától, így előrehozott választásokat tartanak a mediterrán országban. (Csakúgy, mint Ausztriában, igaz, teljesen más okokból.)

(A képen Aleksisz Ciprasz, a kormányzó Sziriza vezetője)

Kolba Miklós szerint Marine Le Pen több évtizedes radikális munkája meghozta az eredményét, ugyanakkor ez inkább francia belpolitikai kérdés. Hiszen lehet, hogy némiképp radikalizálódik az európai vezetés, nagy horderejű változások nem várhatók, még kevésbé gazdasági fellendülés. Az viszont biztos, hogy egyértelmű jelzést adtak a választók: le kell ülni és megbeszélni az Európai Unió jövőjét, változásokra van szükség.

Elszaladt a ló Donald Trumppal

Az Európai Uniót a választási eredmények mellett az Egyesült Államok esetleges vámintézkedései is gondolkodóba ejthetik. Donald Trump már régóta folytat kereskedelmi háborút Kínával szemben (a helyzetet ebben a cikkben bővebben is elemeztük), és többször felmerült már, hogy az európai kontinenssel, nevezetesen az európai autószektorral szemben is korlátozásokat vezetne be Trump.

Kolba Miklós szerint Donald Trumpnak először nem Kínával vagy Európával, hanem elsősorban saját magával kellene tárgyalnia. Hiszen kétoldalú gazdasági kapcsolatokat veszélyeztet, és például a Huawei elleni feketelista is több százezer ember megélhetését fenyegeti. Vagyis gazdasági ügyből hamar válhat a kereskedelmi háború társadalmi, sőt szociális kérdéssé. Nem beszélve arról, hogy a kínai gyártóval szembeni fellépés jelentősen emelheti az inflációt a tengerentúlon- más, nem kínai cégek ugyanis drágábban szállítanának be alkatrészeket, ami a fogyasztói árakba is begyűrűzik előbb-utóbb.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A műsorvezető Nagy Károly.