Visszautasítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Bizottságának azon állásfoglalását, amely szerint a jegybank közpénzeket használna fel az alapítványai finanszírozására. Továbbá, hogy az alapítványok a tevékenységükkel - amelyek között monetáris szakemberkézés is szerepel - nem az eredetileg elképzelt irányba haladnak. Az MTA bizottsága ugyanis bírálta az MNB oktatási programját is, mondván az "deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kíván uralkodóvá tenni, amit a felsőoktatásban történő térfoglalással próbál megvalósítani. Ilyen cél közpénzek segítségével való megvalósítása sérti a tudományos szabadság alapelvét és veszélyezteti a támogatott oktatási-kutatási intézmények autonómiáját".
 |
| Lentner Csaba |
Az MTA állásfoglalása – véleményük szerint - politikai tartalmú, a kifogásolt tartalmakról, amelyeket felsorolnak, a képzési programban nem esik szó. A jegybank válaszában az áll: az alapítványok teljesen átláthatóan működnek, az oktatási programjai pedig nem sértik a tudományos szabadság alapelvét. Az MNB felhívta a figyelmet arra is, hogy a közgazdaságtudományi bizottságnak több olyan tagja van – így például Bokros Lajos vagy Király Júlia –, akiknek politikai elfogultsága számos korábbi megnyilatkozásban is tetten érhető volt, illetve visszatérően bírálják a jegybankot. Meg kellene már értenie a közgazdászoknak, hogy a 2008-as nemzetközi válság alapjaiban átrendezte a korábbi szabályokat, az állam szerepét a gazdaságban, amit már az Egyesült Államokban is egyre többen belátnak. Az MNB-nél már felismerték ezeket a változásokat, és igyekeznek igazodni az új trendekhez - jelentette ki Lentner Csaba. Véleménye szerint a 2008 utáni világ a Matolcsy György képviselte unortodox vonalat igazolja. A korábbi, neoliberális vonulattal szemben az MNB a közjó érdekében a tudomány művelőit is az új felfogás mentén támogatja. Felvetődik tehát a kérdés: egy válságba került vonulatot vajon miért kellene támogatni?
A hazai gazdaságtudományi képzés fejlesztésre szorul, amelyben új motívumokra, elemekre, a korábbiaktól eltérő, megváltozott tartalmakra van szükség - vallja Dubéczi Zoltán. Az oktatási igazgató szerint az MNB szakértői mellett a külföldi oktatók és szakemberek meghívásával színesíthető a képzés. Meggyőződése, hogy sok új személyiségre van szükség a felsőoktatásban, akik az elmélet mellett a gyakorlati tapasztalatokat is megosztják a hallgatókkal. A meghívott külföldi tudósok előadásai például sokat segítenek az új nézetrendszerek terjesztésében. Dubéczi úgy ítéli meg, hogy az MTA szakbizottsága túlzottan egyoldalúan ítélkezik. A szakember hisz abban, hogy egy ország oktatási közgazdasági oktatási palettáján sok mindennek helye van, és fontos „a közgazdász-hallgatók fejének tágítása”, de a megszokott, már-már lejárt tanok mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy az új nézetek is helyet kaphassanak a képzésben. A régi és új, a hazai és a külföldi békés egymás mellett élésére két példát is hozott az oktatási igazgató: a Közgazdasági Szemle hasábjain, amelyet jelentős összeggel támogat a jegybank, megférnek az egymásnak ellentmondó tartalmakat sugalló írások. Ahogyan nem feltétlenül kell a külföldi vendégelőadóknak, így például a magyarországi egyetemi pulpitusokon többször megszólaló, a Sao Paulóból érkező Paulo Roberto Feldmann professzornak sem tökéletesen egyetérteni az MNB unortodox nézeteivel.
 |
| Dubéczi Zoltán |
Mindennek fényében külön meglepő volt Dubéczi Zoltán számára az MTA szakbizottságának állásfoglalása. A kritikai pontok megfogalmazói úgy vélik, hogy a magyar közgazdasági képzés válságban van, mert nincs elég doktori képzés, szegényes az oktatói utánpótlás, a témavezetőket nem támogatják és kevés az ösztöndíj-program. Pedig éppen ezeket a hiányosságokat szeretné pótolni, egyebek mellett, az MNB oktatási programja, amely szinte az indulása óta csak bírálatokat és elmarasztalást kap - mutatott rá az oktatási igazgató. Megjegyezve: a tudományos akadémia szereplőknek inkább örülniük kellene, hogy egy intézmény kívülről támogatja az oktatás fejlesztését.
Lentner Csaba meggyőződése, hogy komoly válságban van a hazai közgazdász-képzés. A hallgatókat egyáltalán nem készítették fel a felsőoktatási intézmények az aktív állami szerepvállalásra. A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi oktatói között olyan nevek szerepelnek, mint például Martonyi János, volt külügyminiszter, Szapáry György, az MNB hajdani alelnöke, volt amerikai nagykövet vagy éppen a már említett Feldmann professzor. Lentner Csaba úgy fogalmazott: „a nevekkel nincs gond, sokkal inkább a beillesztésük nehézkes az időkapacitási problémákkal küzdő tanulók tanmenetébe." A felfogás azonban nem változott - emelte ki -, az új látásmódú rendszernek mindenekelőtt a szakmai érvek révén kell támogatást nyernie. Hazánkban az elmúlt időszakban végre előtérbe került a társadalmi felelősségvállalás a nyers profitszerzéssel szemben - hangsúlyozta az egyetemi tanár. E folyamat megőrzése és továbbfejlesztése érdekében mind a hallgatók, mind az oktatók számára ki kell alakítani a lehetőséget, hogy magukévá tehessék a helyes vállalti gondolkodást és felfogást.
A jegybank távlati célja az oktatási programmal az, hogy legalább egy vagy két magyarországi egyetem felkerülhessen a világ száz legjobb egyetemét nyilván tartó toplistára - vázolta a távlati terveket Dubéczi Zoltán. - Ha Szingapúrnak vagy Dél-Koreának sikerült, Magyarországnak miért ne sikerülne? Már csak azért is, miután hazánknak sokkal régebbi, nagyobb hagyományokkal bíró felsőoktatási intézményei vannak, mint Dél-Kelet Ázsiának. A fejlesztések során sokat lehet tanulni a külföldi jegybankoktól is - húzta alá az oktatási igazgató. Így például a német Bundesbanktól, amellyel az MNB rendszeres kapcsolatot tart és konzultál. A németek már több mint negyven éve saját egyetemet alakítottak ki, ahol kizárólag monetáris szakembereket képeznek. A hallgatók az utolsó években a Bundesbank egyes szakterületein, osztályain szereznek szakmai gyakorlatot, és jellemző, hogy a diploma megszerzése után oda is mennek dolgozni.
Az MNB egyébként az oktatás programjának kialakításakor kiemelten figyelembe is vette a Bundesbank gyakorlatát, tapasztalatait, de nem hagyták figyelmen kívül a dél-kelet ázsiai oktatási rendszerek sajátosságait sem. A jegybank a felsőoktatási programja keretében már együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel, az MNB oktatási programja kiterjed az alapképzéstől kezdődően, a mesterképzésen át egészen a doktori képzésig. E legutóbbi kategóriában új doktori programot is igyekeznek meghonosítani Magyarországon a geopolitikai, geoökonómiai kurzussal, amely a kezdő stáb 62 hallgatójával egyedülálló kezdeményezésnek számít Európában. A Budapesti Corvinus Egyetemen továbbá éppen mostanában, február elején hangzik el az első előadás a Gazdasági kormányzás című tantárgy keretében, amelyhez hasonló kurzus eddig nem igazán volt a hazai közgazdasági felsőoktatásban - mutatott rá Dubéczi. Hozzátéve: a jegybanknál a jövőben emellett pénzügyi-felügyeleti és jegybanki közgazdaság-elemző szakirány kialakítását is tervezik.
Be kell látni, hogy a huszonegyedik századdal új diszciplínák jelentek meg a nemzetközi gazdasági rendszerben: fontosak lettek a geopolitikai irányvonalak - szögezte le Lentner Csaba. Az egyetemi hallgatóknak ma már térben, időben, kronológiában is megfelelően át kell látniuk a megváltozott helyzetet, amelyben a vállalatok is újrapozícionálják magukat. Már nem a túlmatematikázott közgazdaságtan kell, hanem a vállalat megfelelő elhelyezése és a szintetizálás képessége a nemzetközi politikai környezetben. A két, ellentétes nézeteket valló oldal részéről pedig párbeszédre lenne szükség az értelmetlen támadások helyett - tartja az egyetemi tanár. - Nem azt kell keresni, hogy mi választja el a feleket, hanem azt, hogy mi a közös érdek. Az új gazdaságpolitikával ugyanis a nemzetközi krízisek, válságok is jobban kivédhetőek, átélhetőek – tette hozzá a szakember.
A beszélgetés itt hallgatható meg:
A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.
