Zsoldos Bálintot, a KCG Partners jogi szakértőjét Lakatos László kérdezte arról, hogy mire számíthatunk az adóhatóságtól 2022-ben.

Az adóhatóság minden évben megjelenteti ellenőrzési tervét, amelynek kimondott célja, hogy az adóhatóság

  • az önkéntes jogkövetést, az együttműködő adózókat támogassa,
  • a szándékos adóelkerülés ellen határozottan fellépjen;
  • a megfelelő eszközök, eljárások alkalmazása érdekében kockázatelemzést folytasson.

E-llenőrzés

Az utóbbi években a NAV egyre hatékonyabban képes kiszűrni az adókockázatot jelentő ügyleteket - hívja fel a figyelmet a KCG szakértője.  A rendelkezésre álló és folyamatosan bővülő adatvagyon - online pénztárgép és online számla, foglalkoztatotti ’riasztó’, nemzetközi információcsere és saját adatok - felhasználásával az adóhatóság folyamatos és proaktív kockázatelemzésre képes, amely valós idejű ellenőrzéseket és ezáltal valós idejű fellépést tesz lehetővé. Az adóhatóság további célja az adózók, adózói magatartások modellezése, illetve középtávon azok előrejelzése is.

Kiemelt területek

Az ellenőrzési terv minden évben tartalmaz egy részletes listát is azokról az ágazatokról, tevékenységi körökről és adózókról, amelyek jelentős költségvetési kockázatot jelenthetnek és így kiemelt ellenőrzésük indokolt:

Továbbra is kockázatos ágazatnak minősül az e-kereskedelem, az építőipar, az élelmiszeripari termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjármű alkatrész, illetve a számítástechnikai-termékek kereskedelme. Idén kiemelt figyelmet kapnak a futárok, taxisok, a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók, illetve aktuálisan a hatósági árazás körébe bevont termékek kereskedelmével foglalkozó adózók.

Nagyobb hangsúlyt kapnak a munkaviszonnyal, foglalkoztatással kapcsolatos ellenőrzések is. Fokozzák a helyszíni ellenőrzések intenzitását a feketefoglalkoztatással szembeni fellépés érdekében és az egyszerűsített foglalkoztatás szabályszerűségének a vizsgálata is kiemelt cél. Továbbra is kiemelt feladat a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással összefüggő csalárd adózói magatartások feltárása, különösen a vagyonvédelmi tevékenységet folytatók, a munkaerő-kölcsönzéssel, valamint a takarítással foglalkozók körében. A KATA-s szerződések vizsgálata évek óta napirenden van, a tavalyi szigorítások kapcsán pedig újabb lendületet kaphat.

A tematikus feladatok között új elemként szerepel autóipari szegmens ellenőrzése transzferár szempontból és a KIVA alanyok ellenőrzése és a transzferár ellenőrzések az autóipari szektorban és a tartósan veszteséges társaságok tételes vizsgálata. A kiemelt adózók egyébként is számíthatnak átfogó ellenőrzésekre, amelynek a jövedéki adó vizsgálata is részét képez(het)i.

Kiemelt szerepet kap az adózók fizikai elérhetőségének biztosítása, e körben székhelyszolgáltatást nyújtó és azt igénybe vevő adózók, a valódi székhellyel nem rendelkező adózók, illetve illetékességet váltó adózók számíthatnak - kockázatelemzésen alapuló - ellenőrzése várható.

Költségvetési hatását tekintve talán nem meglepő, hogy bekerült a tervezett vizsgálatok közé személyi jövedelemadó-köztelezettségek és kedvezmények ellenőrzése, különös tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséhez kapcsolódó ellenőrzések, a személyi jövedelemadót érintő, visszaigénylést tartalmazó bevallások kiutalás előtti ellenőrzése és az egyéni vállalkozók adókötelezettségeinek ellenőrzése.

Az adóhatóság továbbra is előre jelzi honlapján az adótraffipax rovatban, hogy mely időszakban és helyszíneken végez jogkövetési vizsgálatokat és tart próbavásárlásokat, az ellenőrzések nagy része ugyanakkor - tette hozzá  Zsoldos Bálint -  már nem a helyszínen, személyes részvétellel, hanem a kockázatelemzés során, a háttérben folyik.