2019-ben 3,3 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, míg 2020-ban pedig 2,7 százalékosra a Magyar Nemzeti Banknál. A következő időszak lassulása a beruházási ciklussal van összefüggésben. Az elmúlt időszakban nemcsak az uniós pénzek áramlása, hanem a külföldi cégek nagyobb beruházásai is jótékony hatással voltak a magyar gazdaságra. Ezt egészítette ki a lakossági fogyasztás bővülése és az ingatlanpiac felfutása. Ezek mind-mind erre az évre fejtik ki a jótékony hatásukat. Viszont a következő 2 évben már kevesebb, felhasználható uniós forrás marad a magyar gazdaság számára, és jelenleg úgy tűnik, hogy a kedvezményes, 5 százalékos lakás-áfa is csak 2019 végéig marad. A beruházások ezért lassulhatnak.

Továbbra is nagyon fegyelmezett a költségvetés, akár az államháztartási hiányt, akár az államadósság alakulását vizsgáljuk. Idén nem szaladt el a hiány, annak ellenére, hogy országgyűlési választásokat tartottak. Balatoni András megemlítette, hogy mivel az alacsony állampapír-piaci hozamok miatt sokat megtakarít a költségvetés, ezért van tere a kormánynak a nagyobb mértékű költekezésre. Az elsődleges, vagyis kamatfizetések nélkül számolt egyenlege romlik a büdzsének, mert a költségvetés támogatja a gazdasági növekedést, ugyanakkor ezt a jegybanki politika révén megspórolt alacsonyabb kamatkiadások miatt tudja fedezni a költségvetés.

A Magyar Nemzeti Bank elemzési igazgatója megemlítette azt is, hogy pozitív a GDP-bővülésre a költségvetés tevékenysége, és a 4 százalék feletti bővüléssel Magyarország az Európai Unióban a növekedési mezőny élén lesz majd. Akár az első háromban is lehet majd a magyar gazdaság.

A magyar gazdaság kamatérzékenysége

„Ha valamelyik cég szeretne beruházni a következő 20 évre, annak most itt van az ideje, historikusan alacsonyak a kamatok” – bíztatta a vállalkozókat a minél több befektetésre Balatoni András. A jegybank elemzési igazgatója szerint adottak a kereslet feltételei is, amely dinamikusan bővül, ehhez járulnak hozzá az emelkedő fizetések.

Egy holland alkalmazott 4-szer annyit termel, mint egy magyar. A szakértő szerint ezért fontos, hogy a magyar gazdaság átálljon egy tőke- és tudás intenzív növekedési pályára, mert ez hosszú távon megteremti az alapjait egy fenntartható, erős gazdasági növekedésnek.

Az MNB optimista a 3 százalékos inflációs cél elérését illetően. Balatoni András megemlítette, hogy tavaly csak egy hónap volt, amikor az infláció „kilógott a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos inflációs sávból.” Az MNB elemzési igazgatója szerint idén már végig ebben a sávban mozoghat a fogyasztói árindex, és jövő év közepére érheti el a magyar gazdaság a 3 százalékos inflációs célt.

Balatoni András megemlítette, hogy 2013 előtt jórészt magasabb volt az infláció, mint az Európai Unió többi tagállamában, átlagban. A szakértő szerint fontos változás az is, hogy az inflációs várakozások is jelentősen csökkentek a cégvezetők és a lakosság fejében is. Továbbra is történelmi mélyponton vannak az ezzel kapcsolatos várakozások.

Romániában és Csehországban az elmúlt időszakban emelkedtek az inflációs várakozások, míg Magyarországon és Lengyelországban maradtak, a korábbi alacsony szinten. Ennek megfelelően a cseh és a román jegybank, már elkezdte kamatemelésekkel a monetáris szigorítást, míg a magyar és a lengyel központi bank egyelőre nem nyúlt az alapkamathoz.

Továbbra is van tér idehaza, akár a kétszámjegyű bérnövekedésre. Balatoni András azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Banknak „több védelmi vonala is van”, hogy ez ne csapódjon le az inflációban. Az első ilyen védelmi vonal, hogy az elmúlt időszakban csökkent a társadalombiztosítási hozzájárulás. A második, hogy emelkednek a bérek, de a cégek bérköltsége kisebb mértékben nő. A bérék csökkentése mérsékli a bérinflációt. Javul a termelékenység és a vállalatok nyereségessége is. Végül a harmadik védelmi vonal, hogy a tartós és a félig tartós termékekre költenek többet a magyarok, amelyek főleg import termékek. Ez pedig nem növeli jelentősen a belső inflációs szorítást.

Itt hallgathatja meg a teljes interjút.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.