Rég látott növekedés a 2 százalékos az eurozónában, és a magyarországi majd 4 százalékon növekedési is kiemelkedő. A magyar gazdaság a felzárkózás időszakát éli. Hasonló időszak a 2000-es évek első felében volt, de akkor nem szerencsés szerkezetben valósult meg a növekedés. Most kedvezőbb a szerkezet - magyarázta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az államháztartás hiánya alacsony, az államadósság GDP-arányos mértéke csökken, miközben a folyó fizetési mérleg továbbra is többletet mutat.

Török Zoltán megjegyezte ugyanakkor, hogy ha a közép-európai térséget nézzük, a környező országok is 4 százalék körül növekednek. Immár a horvát gazdaság is csaknem 3 százalékkal bővül, míg a román gazdaság 6 százalék körül erősödött. Itt azonban a túlfűtöttség jelei látszanak, a bérnövekedés túlzott mértékű, és a fogyasztásnövekedés sem egészséges ütemű. Török Zoltán szerint itt hamarosan behúzzák a féket, a mostani számok nem fenntarthatóak.

A szlovén gazdaságban a bankrendszerrel voltak gondok a válság alatt, de a mély recesszió után csaknem 5 százalékkal nő a gazdaság, a cseheknél, és a szlovákoknál pedig kiegyensúlyozott a makropálya. Ezekben az országokban az autóipartól függ minden - magyarázta a növekedés hátterét a Raiffeisen vezető elemzője.

Az egy főre jutó magyar GDP a görög szintet gyakorlatilag eléri, de ez nem a magyar dinamikus növekedésnek, sokkal inkább a görög mínuszokkal magyarázható – állapította meg Török Zoltán. A magyarországi bérnövekedés a központi intézkedéseknek köszönhető, illetve a gazdaság fehéredésének, nem pedig a versenyszféra  eredményének. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.