Azt látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben a belső erőforrások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy továbbra is pörögjön a magyar gazdaság, de ha másik oldalról megnézzük a külső környezetet, akkor Németh Dávid szerint a nagy elemző szervezetek inkább lassulást várnak. A világgazdaság és az eurózóna potenciális növekedési üteme ráadásul lassult az elmúlt másfél évtizedben. A K&H Bank vezető elemzője szerint az Európai Unió például hosszabb távon csak 1,5 százalékos GDP-bővülést tud fenntartani. Ennek a felgyorsításához vagy jelentős beruházásokra lenne szükség, vagy hatékonyabb munkaerő-piacra, esetleg hatékonyabb termelésre. A munkaerőpiac az Európai Unió legtöbb tagországában, a szakértő szerint közel van a teljes foglalkoztatottsághoz. A dél-európai országokban van még tér a nagyobb foglalkoztatásra, de összességében, demográfiai okok miatt, ugrásszerű javulás ezen a téren nem várható. Az alacsony kamatkörnyezet segítette a vállalati beruházásokat az elmúlt években, de ennek hamarosan vége, és emelkednek majd a kamatok, ami szintén csökkentheti a beruházási kedvet. A termelékenység növekedése leginkább a technológiai fejlesztésektől várható, Németh Dávid szerint erre leginkább a mesterséges intelligenciára épülő iparágak esetén van valódi esély.

A K&H Bank vezető elemzője azt mondta, hogy mindezek ismeretében nehéz elképzelni az erőteljes, magyar bővülést. Az exportdinamika fenntartása fontos lenne, akár új piacok bevonásával. „A magyar piac önmagában nem túl nagy, ha megnézzük a fejlett, jól teljesítő országokat, akár Finnországot, akár Ausztriát, akár Svájcot, akkor ők úgy tudnak sikeresek lenni, hogy fejlesztik a külpiacaikat, vagyis egyre több területet tudnak elérni” – magyarázta a gazdasági receptet a szakértő. A belső erőforrások önmagában nem elegendőek. Arra is vigyázni kell, hogy a túlzott erőforrás felpörgetéssel ne boruljon meg a kényes gazdasági egyensúly. Sem a bérek túlzott emelésével, sem pedig a tartós hitelboommal nem lehet hosszabb távon, jelentős növekedési eredményeket elérni. Németh Dávid arról is beszélt, hogy azért a lakossági fogyasztás terén van még tér a bővülésre, főleg a lakásvásárlások esetében.

A K&H Bank vezető elemzője azt mondta, hogy van egy kis ellentmondás a kormány konvergencia programjában, mert az export további megugrásával számolnak, holott a fogyasztásbővülés az inkább az import megugrásával jár majd. Németh Dávid a teljes kép kedvéért azt is megemlítette, hogy a kőolaj elmúlt időszakban tapasztalt drágulásával is magyarázható részben, hogy miért ugrott meg a hazai import. Magyarország energiahordozók tekintetében ugyanis behozatalra szorul, de ez a helyzet a nagyértékű gépek beszerzésénél is.

A munkaerőpiac sokat javult az elmúlt időszakban, de egyre nehezebb a közmunkásokat átvinni a magánszektorba, mert a képzésük akár több évet is igénybe vehet. Ráadásul a többlet hozzáadott értékre épülő munkahelyek olyan felsőfokú képesítést igényelnek, amelyek megszerzése több évbe telik. A szakértő szerint a képzett munkaerőt a Nyugat-Európához képest még mindig jelentős bérkülönbség miatt is nehéz megtartani. Németh Dávid úgy látja, hogy a tömegközlekedési színvonal, az egészségügyi- és az oktatási ellátás is fontos a munkavállalók számára, ezért ezek színvonalának emelésével is vonzóvá lehet tenni az országot, nem feltétlenül csak jelentős béremeléssel.

A K&H Bank vezető elemzője nem hisz abban, hogy a britek Európai Uniós tagságának megszűnésével jelentős munkaerő jönne haza, mert az a brit gazdaságnak sem tenne jót. Ráadásul, sokan dolgoznak Németországban és Ausztriában is, így nem feltétlenül csak a brit helyzet meghatározó a külföldön dolgozó magyar munkaerő szempontjából. Javult idehaza a környezet, főleg a hiányszakmákban azért már Magyarországon is igen tisztességes béreket lehet elérni. Ez akár vonzó is lehet a visszaköltözés, és a családalapítás szempontjából.

A kormány azt tervezi, hogy 2022-re 0,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal nyújt be költségvetést. Németh Dávid erre azt mondta, hogy ezt megszorítás nélkül is meg lehet majd csinálni, de csak akkor, ha a kormány nem költ többet a következő években. Cserébe viszont a kabinet ebben az esetben nem tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Sokat lehetne faragni a költségeken az állami alkalmazottak csökkentésével, de itt nagy átrendeződésekre lenne szükség. 5-6 éven keresztül fenn kellene tartani egy 3,5 százalékos GDP-bővülést, egy 1,5 százalékos államháztartási hiányt és 3 százalékos inflációt ahhoz, hogy elérhető legyen pár éven belül a 60 százalékos, GDP-arányos államadósság-ráta. Itt hallgathatja meg a teljes interjút.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.