A probléma globális jellegű, az OECD szerint világszerte 100-240 milliárd dollár tűnik el az agresszív adótervezés miatt – derül ki a Mazars legújabb összefoglalójából. Az adókiesés nagyságrendje miatt az OECD után az EU is lépett, néhány hete elfogadott irányelvét a közeljövőben újabb szigorú lépések követhetik.
Az elmúlt években több ismert nemzetközi céget is megvádoltak azzal, hogy agresszív adótervezéssel eurómilliókban mérhető károkat okoztak különböző országok központi költségvetésének.
„A bevételkiesés nagyságrendje elérte azt a szintet, amikor az OECD és a G20 országai a közös fellépés mellett döntöttek, és 2013-ben akciótervet fogadtak el a káros adótervezés visszaszorítására” – mondta el Nagy Gabriella, a MAZARS Transzferár Csoportjának vezetője.
A kétéves, 15 pontból álló OECD Akcióterv (BEPS, Base Erosion and Profit Shifting) célja olyan eszközökkel ellátni az adóhatóságokat, amelyekkel az agresszív adótervezésből eredő veszteségek feltárhatóak, így azok képesek megszüntetni az alul- és a kettős adóztatást.
Az akcióterv a korábbiaknál szigorúbb szabályokat állít fel a transzferárakkal kapcsolatos gyakorlatra. A téma azért kapott kiemelt figyelmet, mert a káros struktúrák jelentős része olyan mesterségesen létrehozott csoporton belüli ügyleteken alapul, amelyek valós gazdasági tartalommal nem bírnak, csupán az adóminimalizálást, adóelkerülést szolgálják. (Például értékkel nem bíró védjegyekért jogdíjat fizet a cégcsoport egyik vállalata a másiknak, még az adózás előtt kivonva ezzel a jövedelmet, egyik országból átcsoportosítva a másikba.)
Az Európai Tanács a BEPS akcióterv során kialakult közös álláspontból kiindulva fogadta el 2016. július 12-én az Adóelkerülés Elleni Irányelvét. Az Irányelv legfontosabb célja a kizárólag adóelkerülést szolgáló káros struktúrák feltérképezése és ellehetetlenítése. Az uniós dokumentum 5 témakörben határoz meg közös iránymutatást, a végrehajtást nemzeti hatáskörbe utalva. Az új szabályok közül legalább négyet kell a tagállamoknak 2018 végéig bevezetniük, így a közeljövőben számos magyar jogszabályi változás is várható, melyekre érdemes időben felkészülni. (A témakörök a következőek: kamat levonhatóságának korlátozása, tőkekivonás megadóztatása, visszaélés elleni általános szabály, ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, hibrid struktúrák.)
Az Irányelv hangsúlyosan foglalkozik a nettó kamat levonhatóságának korlátozásával. A finanszírozással kapcsolatban elszámolható ráfordítások korlátozása az OECD akciótervében is szerepel, hiszen egyes vállalatcsoportok a saját tőkén keresztül való finanszírozás helyett csoporton belül nyújtott hitelek kamatain keresztül szignifikáns összegeket tudtak adózás előtt egyik országból a másikba mozgatni.
Az uniós Irányelv a korlátot főszabályként az EBITDA 30 százalékában állapítja meg, kiemelve azt is, hogy a meghatározott korláton belül a transzferárakhoz kapcsolódó szokásos piaci ár elvének is érvényesülnie kell, továbbá, hogy a szabály nem csak a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik. Az Irányelv csupán a minimálisan elvárt követelményrendszert állítja fel: az egyes tagországok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak.
Nagy Gabriella hangsúlyozta: „A szerteágazó, világszerte ismert problémára az Irányelv nem nyújt teljes körű megoldást, ezért az EU további lépéseket is tervez a kreatív adóelkerülés visszaszorítására.”
Az Európai Parlament további lépéseket tervez a következő témakörökben:
● A transzferárakkal kapcsolatos szabályok, ellenőrzési módszerek kidolgozása;
● Feketelista elkészítése az adóelkerülés elleni küzdelemben nem együttműködő, Unión kívüli országokról. Ezeket olyan szankciókkal sújtanák, mint a szabadkereskedelmi egyezmények felfüggesztése, illetve korlátoznák vagy megszüntetnék hozzáférésüket az uniós pénzügyi alapokhoz;
● Közös konszolidált társasági adóalap kidolgozása;
● Uniós szinten kidolgozott forrásadó, amely biztosítaná, hogy legalább egyszer megadóztassák a profitot, mielőtt elhagyja az EU-t;
● Magatartási kódex bankok, adótanácsadók, jogi és könyvelőcégek számára
● Globális nyilvántartás létrehozása arról, hogy természetes és jogi személyek milyen eszközökkel (ingatlanokkal) rendelkeznek. A nyilvántartáshoz az adóhatóságok teljes körű hozzáférést kapnának.
A gyorsan változó uniós szabályok hamarosan hazánkban is éreztetni fogják hatásukat, érdemes időben megkezdeni a felkészülést.
