A könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég eddigi tapasztalatai alapján még igen csekély azon vállalkozások köre, amelyek már a 2016-os üzleti évről készülő éves beszámolójukat is az IFRS-ek alapján készítik el. Az áttérés várhatóan a 2017. üzleti évtől lesz sokkal inkább számottevő.

  • Azon cégek, amelyek első IFRS szerinti éves beszámolójukat 2017. december 31-i fordulónapra kívánják elkészíteni, azoknak az áttérés napja 2017. január 1-je.
  • Az átállást az érintett vállalkozásoknak legkésőbb 2016. szeptember 30-ig be kell jelenteniük a hatóságokhoz, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), valamint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH).
  • A 2017-ben áttérőknek már a 2016. üzleti évüket (annak nyitó egyenlegét) is el kell készíteniük az IFRS-ek szerint.

Milyen cégek nyerhetnek az átállással?

A Grant Thornton szakértői szerint a nemzetközi standardokra való átállás a kötelező alkalmazáson túl azon gazdálkodóknál várható, ahol az anyavállalat a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards – IFRS) elvi alapú, megközelítésű számviteli standardok, értelmezések és keretelvek, melyet a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (International Accounting Standards Board – IASB) bocsát ki.

Az áttérés tehát azoknál a vállalkozóknál jelent előnyt, akiknél a hazai számviteli szabályok szerinti éves beszámoló mellett a nemzetközi szabályok szerint is el kellett készíteniük az éves beszámolójukat, mivel a külföldi anyavállalatuk a konszolidációba bevonta őket.

Az IFRS-re való átállás egyik előnye, hogy csökkennek az adminisztratív terhek, mivel nem kell a vállalkozóknak kétféle számviteli rendszert működtetniük az éves beszámoló hazai és nemzetközi szabályok szerinti elkészítéséhez. Továbbá az IFRS szerint készített beszámolók nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá válnak a piaci szereplők számára.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a váltás komoly szervezést és felkészülést igényel a vállalkozók részéről, nem lehet „egyik napról a másikra" egyik számviteli rendszerből egy másikba átlépni. Az áttérés előtt a többi között fel kell mérni, hogy a társaság információs, számviteli rendszere megfelel-e az IFRS szerint számviteli rendszer követelményeinek.

Kiket érint a számviteli törvény változása?

Az Országgyűlés 2015. november 29-én fogadta el a 2015. évi CLXXVIII. számú törvényt „a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról".

A módosítás következtében a számviteli törvény több paragrafusa jelentősen változott, amely alapján bizonyos társaságok számára kötelező, míg más cégek számára lehetőség, hogy az éves beszámolójukat az IFRS alapján készítsék el.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok hazai bevezetését a számviteli törvény három lépcsőben (2016., 2017. és 2018. január 1-jétől kezdődően) szabályozza.

Cégek, amelyeknek kötelező az átállás

Idén januártól választható, jövő évtől kezdve viszont kötelező az IFRS bevezetése azon cégeknél, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák.

2017 januárjától a hitelintézetek, továbbá a hitelintézetekkel egyenértékű szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások számára lesz szintén kötelező az IFRS alkalmazása.

A szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek számára 2018 januárjától kötelező az áttérés.

Cégek, amelyek választhatnak

A változtatásról azok a társaságok maguk dönthetnek, amelyeknél a cég közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.

A biztosítók 2017. januártól dönthetik el, hogy bevezetik-e az éves beszámolónál a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazását. Szintén választható az áttérés a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó, az előzőkben nem említett intézményeknél (a pénztárak kivételével).

Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak az előzőekben nem említett könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások, valamint a külföldi székhelyű cégek magyarországi fióktelepei is, amelyek a számviteli törvény alapján mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól – összegezte a Grant Thornton.

Fontos kiemelni, hogy az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a kölcsönös biztosító egyesületek, valamint a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező pénztárak nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célokra az IFRS-eket.

Ezekre a követelményekre is figyeljenek!

A törvény a fentieken kívül nevesíti azokat a követelményeket, amelyeket az áttérő társaságoknak teljesíteniük kell az átálláshoz:

  • A vállalkozásnak rendelkeznie kell az áttérésre való felkészültségét igazoló – IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai könyvvizsgáló által kibocsátott – jelentéssel.
  • A változást legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére, melyhez csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést. (A Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó gazdálkodók az MNB felé is kötelesek a bejelentést megtenni.)
  • Az áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.

Visszatérés a korábbi rendszerre

A számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésre visszatérni az IFRS-ekről a vállalkozó saját döntése, vagy a visszatérést kötelezővé tévő esemény bekövetkezését követő üzleti évtől lehetséges. Saját döntés alapján legkorábban öt lezárt üzleti év után, illetve a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van erre lehetőség.