Semleges bankszektor

A magyar gazdaság 4 százalékkal nőtt tavaly. A bankok ehhez a gazdasági bővüléshez semlegesen járultak hozzá. Ez Palkó István szerint azt jelenti, hogy pont annyit hitelez a bankszektor, mint amennyire egy ilyen mértékű gazdasági növekedéshez szükség van. Ez azért is pozitív, mert így a gazdaság nem túlfűtött, és egy esetleges újabb válság esetén a túlhitelezésnek nem lesznek káros következményei - véli a szakértő. Tavaly 9,5 százalékkal bővült a vállalati hitelállomány, míg a lakossági kölcsönök piaca csak 3 százalékkal.

A Portfolio vezető elemzője szerint egyelőre még a tavalyi utolsó negyedév banki nyereségről szóló adatai még nem jöttek ki, de az első háromnegyedév alapján is világos, hogy jó évet zártak a pénzintézetek 2017-ben. Csak az első 9 hónapban majdnem 500 milliárd forintos nyereséget hoztak össze. „Ez óriási számnak hangzik, de a banki megtérülés a válság előtti szinthez képest még mindig alacsonyabb, a tőke-arányos megtérülés 16 százalékon volt. Ez Európa többi részéhez képest ugyanakkor kiugrónak tekinthető” – mondta a szakértő. A közgazdász szerint többszáz milliárd forintos egyszeri tételek is hozzájárulnak ehhez. 2016-hoz képest 2017-ben már nem az anyabankok tőkésítették fel az itteni leányaikat, hanem belső tőkeképzés történt.

A válság alatt a magyar bankszektor 2-3000 milliárd forintos tőkét kapott a nyugati, anya-pénzintézetektől. A magyar államtól csak kisebb bankmentő-csomag érkezett. Ezekre most abszolút nincs szükség.

Szberbank és egyéb felvásárlási lehetőségek

A magyarországi Szberbank nemrég cáfolta, hogy kivonulna a magyar piacról. Ugyanakkor az orosz anyabank úgy néz ki, eladja a török érdekeltségét. A szakértő úgy tudja, hogy egyelőre egy bank sem akar kivonulni Magyarországról, igaz, új bankok megjelenéséről sincs szó.

Palkó István a műsorban megemlítette, hogy a magyar bankok többsége magyar tulajdonban, legalábbis irányítási szempontból. A 9 nagybankból 5 van még külföldi tulajdonban. A Portfolio vezető elemzője emlékeztetett rá, hogy most a Budapest Bank eladása van soron, ami idén megtörténhet. Ez a pénzintézet a negyedik legnagyobb most Magyarországon, ha a fiókok és az ügyfelek számát nézzük. Mérlegfőösszegét tekintve ugyanakkor csak a nyolcadik a magyar bankpiacon. A középbankok legfelsőbb mezőnyben van. Piaci részesedése 5-10 százalék között mozog.

Sok bank van-e Magyarországon

15 aktív pénzintézeti csoport van ma idehaza. Ez a közgazdász szerint nem is olyan sok, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a takarékszövetkezeti szektor mennyit zsugorodott. „Ma már csak 12 takarékszövetkezet működik Magyarországon, szemben az 5 évvel ezelőtti több mint 100-zal” – értékelte a piaci mozgásokat a közgazdász. A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a takarékszövetkezeteknél még mindig túl nagy a fiókhálózat, és nem hatékony a működésük.

Ha megnézzük a Magyarországhoz hasonló méretű országokat, akkor Nyugat-Európa nagy részében kisebb a banklétszám. Ausztriában például a piaci részesedés 70-80 százaléka a három legnagyobb banki szereplőé, míg Magyarországon ez legfeljebb 50 százalék. A magyar piac első ránézésre, a több szereplő miatt jobban versenyzőnek tűnhet, de Palkó István szerint ezt nem ilyen egyszerű megítélni. Rá kell nézni más számokra is, amelyekből kiderül, hogy a magyar pénzintézetek működése még mindig nem elég hatékony. A magyar bankszektor a hosszú távú, fenntartható megtérüléssel küzd leginkább. A szakértő szerint a hazai pénzintézetek elmaradnak a nemzetközi benchmarkoktól is.

Nemzetközi tendencia például, hogy a tulajdonosok tisztán bankok alapításába már nem nagyon mernek belevágni. Erre jó példa a dán Danske Bank, amely tevékenységének a jelentős része már nem a banki műveletekhez kapcsolódik szorosan.

Kisebb számú szereplőre van szükség

Palkó István, a Trend FM, a Nap Vendége műsorában azt mondta, hogy a magyar gazdaság érdeke is a kevesebb bankpiaci szereplő. A Portfolio vezető elemzője ezt azzal indokolta, hogy ahhoz, hogy nőjön a magyar bankok hitelállománya, ahhoz a hazai pénzintézetek tőkéjének is növekednie kell. A magyar bankszektor pedig csak úgy tud nőni, hogyha nő a magyar gazdaság teljesítőképessége. A tőkenövekedés csak nyereséges működés mellett következhet be.

A banki konszolidációra egyelőre semmilyen jel nem mutat. A válság után a nagybankok a harmadukra, felükre estek vissza, ezek a nagy projekthitelező pénzintézetek voltak. Mindezek ellenére csak a takarékszövetkezeteknél volt nagyobb átalakulás. A bankszektornál csak kisebb üzletág-felvásárlások voltak.

A takarékszövetkezetek jövője a magyar pénzügyi szektorban

A szakértő a műsorban azt is mondta, hogy egyelőre megállt a takarékszövetkezetek konszolidációja. A Takarék-csoport – ha egységes piaci szereplőként tekintünk rá – akkor a negyedik legnagyobb pénzintézet lenne Magyarországon. Összevontan, 2000 milliárd forintos mérlegfőösszeggel. Bár az 1500 fiókból sok megszűnt az elmúlt években, de leginkább a hatékonyságnövelés lenne a cél. „Továbbra is alacsony a megtérülések és a nyereségességi rátájuk a kereskedelmi bankokkal összehasonlítva” – sorolta aggályait Palkó István.

Hitelboom – Kell tőle tartani?

A szakértő azt mondta, hogy a túlhitelezéstől igenis tartani kell. Ezt a bankok általában nem vallják be. A kis- és középvállalati szektorban érződik, hogy éles a hitelverseny a pénzintézetek között. „Akár 0,5 százalékos kamatmarzs sem elképzelhetetlen a nagyobb hiteleknél, ez viszont már nem elégséges arra, hogy egy ügylet nyereséges lehessen” – magyarázta a közgazdász. Palkó István szerint a magyar bankok többsége még mindig a lakosságon termeli meg a nyeresége jelentős részét. Egyes vélemények már arról szólnak, hogy a bankok gyorsan felejtenek, mert a válság bizonyos periódusaiban 1000 milliárdos vállalati hiteleket kellett leírni. Ez pedig óriási veszteség volt nekik.

Idén folytatódhat a hitelnövekedés. A gazdasági növekedés 2018-ban is 4-4,2 százalék között lehet. Annál is inkább, mert az EU-források beáramlása megközelítheti a tavalyit. Ez leginkább a vállalati hitelversenyben jelenik meg a bankoknál, például az uniós projektek társfinanszírozásánál.

Leginkább a mezőgazdaság, az ipar, az élelmiszeripar és a kereskedelem finanszírozása az erős, de mostanában ehhez felzárkózott az ingatlanpiac és az építőipar. Ha nem is akkora mértékben, mint 2006 és 2008 között, de a projekthitelezés is beindult. Leginkább az energia- és ingatlan-beruházások lendültek fel.

A hitel ára

„Egyértelmű, hogy még soha nem voltak ilyen olcsók a lakáshitelek Magyarországon, még figyelembe véve a svájci frankhitelek legkedvezőbb időszakát is” – vázolta a helyzetet Palkó István.

A Portfolio vezető elemzője szerint egy változó kamatozású forintkölcsönnek a kamata már csak 3 százalék környékén van. A legolcsóbb lakáshitelek 2 százalékos kamat mellett forognak. Palkó István szerint a változó kamatozással már csak párezer forint előny érhető el a fix kamattal szemben, ezért most már egyértelműen előnyös a rögzített kamatozású kölcsön. A fixkamatozású hitelek már 4 százalékos kamattal is elérhetők.

Palkó István arra figyelmeztetett, hogy 3-5 év múlva magasabb kamat- és hozamszintek várhatók, és a banki terminológia a 3 évre rögzített kamatokat is fixnek nevezi. Pár éven belül az ilyen kölcsönök törlesztő részletei mindenképpen emelkedni fognak. A közgazdász ezért azt javasolja, hogy érdemes egy 10 vagy 20 évre rögzített hitelkölcsönön elgondolkodni, még akkor is, ha jelenleg több a törlesztője, mint a változó kamatozású, vagy rövidtávra rögzített kölcsönöké. A hosszútávon rögzített hitelek kamatai most 6 százalék körül vannak.

Bár soha nem volt olyan alacsony a hitelkamat-környezet, mint most, de nemzetközi sztenderdek szerint ennél alacsonyabbak is lehetnének a kamatterhek. Csehországban és Szlovákiában például jóval olcsóbbak a kamatfelárak, mint Magyarországon. A Portfolio vezető elemzője szerint a hazai bankszektor nem kellően hatékony ahhoz, hogy olcsón tudja kínálni a hiteleket, elsősorban a magas költséghányad miatt.

Az MNB és az EKB felmérései szerint is a magyar pénzintézetek költséghányada jóval magasabb, mint lennie kellene. A csehek 10-15 bázisponttal alacsonyabb költséggel működnek. Sőt, a működési költségszinteket nézve, egyes felmérések szerint a magyar bankszektor a legdrágább a világon. A bankadó és a tranzakciós illeték miatt van ez így, de ezek nélkül is, a személyi ráfordítások is magasak a munkaerő járulékterhelése miatt.

Léteznek-e még devizahitelek

2015-ben történt meg a devizakölcsönök forintosítása. A lakosságnál 1 százalék alá csökkent a devizahitelek aránya, de a vállalatoknál azért megmaradt ez a típusú kölcsön. Leginkább olyan cégek élnek a devizahitelekkel, amelyeknek euróban vagy dollárban képződik a bevételük.

Palkó István szerint az az érdekesség figyelhető meg, hogy amióta tavaly tavasszal kifutott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, azóta kezdenek visszaszivárogni a piacra a devizakölcsönök. Ez azért logikus, mert egy euróban jegyzett kölcsönnél most körülbelül olyan kamatok vannak, mint korábban a jegybank kedvező forintkölcsöneinél.

A jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése óta nem emelkedtek a vállalati hitelkamatok, maradtak azon a szinten, mint amilyen a jegybank kedvező forrása volt. A szakértő szerint az a legérdekesebb változás, hogy a hitelfelvétel eltolódott a hosszabb futamidejű kölcsönök irányába. Mostanság a 10-15 éves futamidejű beruházási hitelek felvétele sem ritka.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést: