A mezőgazdasági kutatóintézet, és a két feldolgozóipari cég együttműködése a néhány éve meghirdetett Nemzeti Fehérjeprogram keretében jött létre. A Hungrana vezérigazgatója, Reng Zoltán szerint átfogó megállapodásról van szó, amelynek fő célja, hogy garantáltan hazai, génmódosítás mentes fehérjével lássák el a hazai keresletet.

Ezt nehezíti azonban, hogy a magyar piac jelenleg messze nem tudja kielégíteni a hazai igényeket, főként Dél-Amerikából évente hat-hétszáz ezer tonnás szója importra szorul Magyarország. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a behozott áru eredete nem ellenőrzött, és így nagy arányban kerül a magyar piacra génmódosított szója. Ez pedig az állatok takarmányozása, és később a boltok polcaira kerülő termékek, vagyis a fogyasztók szempontjából sem kedvező folyamat.

Kevés a szója, de vannak más megoldások is

A Hungrana elsősorban a hazai piacra termelne, azonban ehhez az egész takarmányipar részéről szükség van egy nagyfokú fogadókészségre- ezt már a NAIK főigazgatója, Gyuricza Csaba tette hozzá. Létező probléma ugyanis, hogy a magyar gazda az itthon megtermelt, GMO-mentes termékét a nagyobb pénzt ígérő exportpiacokon értékesíti. Ugyanakkor, ha sikerül is a magyar szóját, és az abból előállított takarmányt itthon tartani, az infrastruktúrán javítani, Magyarország még akkor is csak a belső fogyasztási igény felét tudná csak kielégíteni.

Itt jönne a képbe a Dél-Amerikából behozott szója, Gyuricza Csaba szerint azonban az a cél, hogy minimális import kerüljön csak a magyar takarmánypiacra. A hiányzó fehérjét nem szójából, hanem más ipari növények, például repce, napraforgó, vagy kukorica bioetanol melléktermékeiként lehetne előállítani. Minél nagyobb ugyanis az ország külpiaci fehérje függőssége, az annál jobban szemben megy a magyarországi GMO-mentes törekvésekkel-tette hozzá a szakember.

A NAIK a kutatásfejlesztés, a Hungrana a feldolgozás, a Vitafort pedig a takarmányértékesítés oldalán léphet be a folyamatba. A Vitafort a tejelő tehenek takarmányozásában jár élen, első körben itt jelenhet meg a génmódosítás mentes kukorica pozitív hatása. Bár jelenleg még nincs nagy különbség a génmódosított import fehérjéből előállított tej és a GMO-mentes tej között, a behozott és az itthon megtermelt szója tonnánkénti ára között már jelentős a különbség.

A Vitafort vezérigazgatója, Kulik Zoltán szerint a Nemzeti Fehérjeprogram keretében minden szereplőnek az a célja, hogy tiszta, magas fehérjetartalmú, génmódosítás mentes terméket kínáljanak a fogyasztóknak, hazai alapanyagokból. Emellett az Európai Unió is egyre komolyabban foglalkozik a tagországok fehérje felhasználásával. Az unió mezőgazdasági biztosa már jelezte, hogy minden tagországnak év végéig számot kell adnia a saját fehérje mérlegéről. A mostani együttműködéssel talán ennek a feladatnak is egyre könnyebben tud majd megfelelni a hazai mezőgazdasági szektor.

Az együttműködésről a Hungrana vezérigazgatóját, Reng Zoltánt, és a Vitafort vezérigazgatóját, Kulik Zoltánt Lakatos László kérdezte.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatóját, Gyuricza Csabát is kérdeztük.

A Hungrana vezérigazgatója korábban az együttműködés szempontjából hátrányos Mercosur-Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásról is beszélt. További részletek>>