• Februárban 3,7% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon, ezzel folytatódott az infláció csökkenése. Az adat meglepetést jelent: a szakértők előzetesen arra számítottak, hogy a januári 3,8%-hoz képest kissé emelkedni fog a mutató, véget vetve ezzel az egy éve tartó dezinflációnak.
  • Az Európai Központi Bank csütörtökön 14:15-kor tette közzé kamatdöntésről szóló közleményét, a jegybank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton.
  • Tavaly az utolsó negyedévben stagnált a magyar gazdaság – erősítette meg legutóbbi jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal az előzetes GDP-adatot. A részletes számokból már az is látszik, hogy a pangás oka az ipari és kereskedelmi ágazatok visszaesése. A tavalyi 0,7%-os recesszió után idén már biztosan növekedés jön, de a kilátásokat beárnyékolja az exportpiacaink lassulása.

Nem sikerült tartósan elmozdulnia a forintnak

Hétfőn 394 környékén indította a hetet a forint. A hét közepén erősödni kezdett. Ez a tendencia egészen csütörtök délig kitartott, azonban utána újra esett az árfolyam. Péntek délelőtt 395 környékén mozog az árfolyam. A dollárral szemben is sikerült előrelépnie a magyar fizetőeszköznek. Jelenleg 360 környékén mozognak a jegyzések. Az USD nagyot esett az EUR-val szemben. A hét eleji 1,084-es szintről a péntek délelőtti, 1,094-ig esett az árfolyam.

Nem lesz 4%-os GDP-növekedés idén

A tavalyi évet a mezőgazdaság kiváló teljesítménye mentette meg a még nagyobb gazdasági visszaeséstől, és azzal, hogy a negyedik negyedévben stagnált a GDP. Az áthúzódó hatás is gyenge, a külső környezet gyengélkedése miatt pedig összességében elérhetetlennek tűnik a 4%-os idei GDP-növekedés, amelyet a kormány hangsúlyoz, inkább 2-3%-os átlagos bővülés várható – rajzolódik ki a kedden közzétett KSH adatokra érkezett elemzői reakciókból.

Az első negyedév jó eredményére nagy szükség lenne. Ha most sem indul el a gazdaság dinamizálódása, akkor a kormányzat 4%-os éves átlagos növekedési célja igencsak messzire kerül.