Miért nem térünk a cseh útra?

A jegybank Monetáris Tanácsa legutóbbi is tartotta a 0,9 százalékos alapkamatot. Döntött viszont arról, hogy az egynapos betéti rátát mínusz 0,05 százalékról mínusz 0,15 százalékra csökkentik. Ezen kívül 75 milliárd forintban korlátozták év végéig azt az összeget, amit a kereskedelmi bankok maximum elhelyezhetnek a jegybanknál, 3 hónapos betét formájában. Ezt a továbbiakban már nem csökkenti tovább az MNB, és december után ezt a lehetőséget hosszútávon szeretné fenntartani a kereskedelmi bankok számára. Virág Barnabás, a Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy bár a magyar infláció szép lassan elkezdett emelkedni az év elején, de ez a trend nyáron megfordult. Az inflációs prognózisok ismét lejjebb mentek. A legfrissebb prognózisuk szerint az MNB 3 százalékos inflációs célját, 2019 közepére érheti el.

A jegybank ügyvezető igazgatója megemlítette, hogy a hazai központi bank most nem az alapkamat még nagyobb vágásával, hanem a kamatfolyosó csökkentésével lazított tovább a monetáris kondíciókon. Virág Barnabás szerint azért nem lehetett a cseh jegybankéhoz hasonló 0 százalék közeli alapkamat-politikát folytatni, mert az ottani gazdaság kiinduló helyzete teljesen más. Ott 2013-ban egy árfolyamküszöbről döntöttek, másrészt a cseh jegybank mérlegfőösszege alacsony volt és a cseh gazdaság is kevésbé volt sérülékeny, mint a magyar. Idén áprilisban adták fel a 27-es euró-cseh korona árfolyamküszöb védelmét. Most már fokozatosan engedik erősödni a cseh koronát az euróval szemben. Virág Barnabás szerint azért kétséges, hogy milyen eredményeket ér el a 4 évig tartó árfolyamvédelemmel a cseh jegybank, mert a mérlege a 3,5-szeresére emelkedett. A nagy kérdés, hogyan lehet úgy a mérleget normalizálni, hogy ez ne járjon jelentős cseh korona árfolyam-erősödéssel – érvelt Virág Barnabás.

A hazai alapkamat tartós tartása

Az elmúlt időszakban a diszkontkincstárjegyek már negatív hozamokkal kelnek el idehaza. A jegybank monetáris tanácsa azt szeretné elérni, hogy a hosszú távú állampapírhozamok is meredeken csökkenjenek. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy Magyarországon a jegybank szűkíti a mérlegét, miközben monetáris lazítást hajtott végre. Ez egyedülálló a régióban. Célzott monetáris programokkal tudta ezt elérni a jegybank – magyarázta az ügyvezető igazgató.

Virág Barnabás úgy látja, hogy a jegybank kommunikációja jól sikerült az elmúlt időszakban. A piac nem vonja kétségbe, hogy a Magyar Nemzeti Bank tartósan képes a 0,9 százalékos alapkamat tartására. A piaci szereplők most arra számítanak, hogy akár 2019 elejéig is maradhat a jelenlegi alapkamat-szint. A jegybank monetáris tanácsa arra is törekszik, hogy ne csak az alapkamat, hanem a pénzpiaci hozamszintek is a jelenlegi, rendkívül alacsony szinten maradjanak. A cél az, hogy ez mind a rövidtávú, mind a hosszú távú hozamok esetében megvalósuljon.

„Van egy robosztus gazdasági növekedés. Stabil a költségvetési hiánya, és tartós a külső fizetési egyensúlya is az országnak” – sorolta az eredményeket a jegybanki ügyvezető. Virág Barnabás fontos eredménynek nevezte, hogy a magyar állampapírok fej-fej mellett haladnak a lengyel állampapírokkal. Mindkét ország hosszú távú hozamszintje 3 százalék körül van.

Virág Barnabás jelezte, hogy 2,6 százalék volt az augusztusi infláció, de év végére ez 2 százalékra süllyedhet. Az alacsony infláció jövőre is maradhat. 2,5 százalék körül várja a jegybank a 2018-as pénzromlási ütemet. A jegybank Monetáris Tanácsa úgy látja, hogy továbbra is tartósan laza monetáris politikára van szükség. Hasonlóképp vélekedik az Európai Központi Bank is. Európában 1,5 százalék körüli a pénzromlási ütem. A 2 százalékos EKB cél elérését megint kijjebb tolták. Ez nem meglepő azért sem, mert az elmúlt időszakban az euró sokat erősödött valamennyi főbb valutával szemben. „Az alapvárakozás nem véletlenül az, hogy idén az Európai Központi Bank már nem fog érdemben kommunikálni az eszközvásárlási program kivezetéséről. Ez átcsúszik majd a jövő évre” – értékelte az európai monetáris környezetet Virág Barnabás.

Az euró bevezetése vs. MNB

A magyar jegybank is szeretne hazai eurót, csak az időzítés szempontjából szerintük nagyon fontos, hogy alapos legyen a felkészülés. Virág Barnabás szerint a végső cél az, hogy a magyar gazdaság egy sikeres felzárkózási pályát produkáljon. Az ügyvezető igazgató szerint azt kell eldönteni ennél a gazdasági pályánál, hogy mi az az optimális időpont, amikor az eurót idehaza is be lehet vezetni. E tekintetben szerinte két dolgot érdemes mérlegelni. Alapvetően megváltozott az eurózóna csatlakozás költségelőny egyenlege. A válság előtt az eurózónához való csatlakozásnak az volt a lényege, hogy a nyugat-európai országok szintjére csökkentek az újonnan csatlakozó országok hozamszintjei. Ma viszont majdnem hasonlóak a zónán kívüli országok hozamszintjei, mint a fejlett nyugat-európaiaké.

A jegybank ügyvezetője szerint a másik előny az volt, hogy csökkentek a tranzakciós költségek. A jegybank most úgy látja, hogy a digitalizáció ugrásszerű növekedésével is csökkennek a pénzpiaci költségek. Magyarán, már ez sem jelent akkora előnyt az euró javára, mint pár évvel korábban.

A balti és a szlovák euró közötti különbség

Virág Barnabás szerint az euró bevezetéséhez fontosak a kiegészítő kritériumok. „Észtország például Európa egyik legjobb oktatási rendszerével rendelkezik. Van egy rugalmassága a munkaerőpiacnak. Gyorsan tudnak az egyes iparágak között váltani a dolgozók. Magas az aktivitási ráta, amely a skandináv régiót idézi” – vázolta a helyzetet a jegybank ügyvezető igazgatója. A Magyar Nemzeti Bank szerint ezért idehaza továbbra is az aktivitási ráta növekedését kell elérni, illetve az átképzési rendszert is fejleszteni kellene a további munkaerő-piaci eredmények eléréséhez.

Virág Barnabás szerint Szlovákia arra példa, hogy mennyire fontos a fiskális mozgástér. Az ő államadósság rátájuk az euróövezethez való csatlakozáskor 30 százalék alatt volt GDP-arányosan. A válságot azzal tudták feloldani, hogy növekedésösztönző programot folytattak. A magyar államadósságszint, bár csökkenő, de továbbra is 74 százalék körül van GDP-arányosan. A jegybank szerint meg kellene célozni az 50 százalékot, mielőtt Magyarország az eurózóna tagjává válik.

Az MNB ügyvezetője a Trend FM, A Nap vendége műsorában hangsúlyozta, hogy az Európai Uniós források nélkül sem lenne 0 százalék a magyar gazdaság növekedése. Erre jó példa a tavalyi 2 százalékos bővülés. Virág Barnabás azt is mondta, hogy sokat változott a magyar gazdaság, sokkal jobban tud már a belső forrásból származó pénzekből növekedni.

A jegybanki elemzőstáb szerint az idei évben fontos növekedési tényező lesz a mezőgazdaság tevékenysége. Tavaly rekordév volt az agráriumban, amit idén nem valószínű, hogy meg tud majd ismételni. Ez a korrekció éreztetni fogja a hatását a magyar gazdaság teljesítményében is. Ez az oka annak, hogy a piaci átlagnál a jegybank alacsonyabb növekedéssel számol. Virág Barnabás szerint ugyanakkor az továbbra is igaz, hogy a következő években tartósan 3-4 százalék közötti magyar gazdasági növekedéssel számolnak.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.