A mézeskalács-készítő azt mondta, hogy Magyarország területén már a római korban is süthettek mézeskalácsot, mert a készítéséhez szükséges formákat találtak már ásatások során. Akkoriban inkább szimbolikus jelentősége volt, mert a halottak szájába helyeztek mézeskalácsot, áldozati ajándékul. Ennek Bocsi Csilla szerint azért lehetett értéke az akkori emberek szemében, mert mézből kevés volt, és ritka élelmiszernek számított.
Magát a mézeskalács-készítő mesterséget német területről hozták Magyarországra, még a középkorban. A kolostorok közvetítésével terjedt el. A XVIII-XIX. Századra visszamenően lehet tudni, hogy akkoriban már léteztek mézeskalács-készítő családok. Némelyik még a mai napig is működik.
A vásárokban mindig különleges alkalmakra lehetett mézeskalácsot vásárolni. Tükrös szívet mindig a legény adott a leánynak. A kardformájú süteményt vagy a lovacskára emlékeztetőt pedig a huszár kapta a mátkájától. A babaformájút pedig az első gyermekét váró kismama kapta.
A modern mézeskalácsoknál már mások az igények. Manapság már karácsonyra, ballagásra, esküvőkre szoktak mézeskalácsot rendelni az emberek. A formáknak és a készíthető termékeknek ma már csak a képzelet szab határt. Bocsi Csilla példaként említette a műsorban, hogy a mai eszközökkel akár egy 3D-s mézeskalács kerámiát is meg lehet alkotni. A Trend FM szerkesztősége egy saját verziót is kapott.
Régen egyébként a Népi Mesterségek Iskolájában lehetett elsajátítani a mézeskalács-készítéshez szükséges szakmai tudást. Bocsi Csilla mézeskalács-készítővel Buza Sándor beszélgetett a Trend FM Menni-Enni műsorában. A 4-es lejátszót elindítva itt hallgathatja meg a teljes interjút.
