Komoly tőzsdei potenciál lehet a SZIT-ekben

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. is bejelentkezett a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társasági formára. Tavaly októberben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásba is vette a BIF-et SZIE-ként, vagyis a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság előtársaságaként. Szabályozott Ingatlanbefektetési Társasággá elméletileg már 2011 óta átalakulhattak volna a magyar tőzsdén jegyzett cégek, de csak tavaly lazítottak annyira a szabályozáson, hogy megérje a vállalkozásoknak – mondta a Trend FM, A Nap Vendége műsorában Sajgál Gábor. A BIF vezérigazgatója szerint a legfontosabb változás, hogy a cég gazdálkodása még átláthatóbb lesz a befektetők számára, de számos követelménynek is meg kellett felelni.

Az ilyen cégeknek legalább 5 milliárd forint értékű induló tőkéjük kell, hogy legyen. Csak tőzsdei cégként működhetnek, részvényeik egy részét, legalább az alaptőke 25 százalékát kisbefektetőknek kell értékesíteni. Ezen felül a tulajdonosok 5 százaléknál nagyobb tulajdoni részt nem Birtokolhatnak. Hitelintézetek és biztosítók legfeljebb 10 százalék szavazati joggal rendelkezhetnek a SZIT-ben. A befektetők számára viszont örömteli, hogy a nyereség legalább 90 százalékát minden üzleti év után köteles kifizetni a cég, osztalék formájában.

Sajgál Gábor szerint a Befektetési Ingatlanalapokhoz képest az a különbség a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságoknál, hogy akár a teljes vagyon ingatlanokban lehet, míg az alapoknál csak a vagyon 30-50 százaléka lehet ingatlanban. A BIF vezérigazgatója azt is mondta, hogy az ingatlanalapok jelenlegi 3-3,5 százalékos hozamához képest a SZIT társaságok tőzsdei részvényhozama 5-10 százalék között is lehet. Fontos vállalkozási előny, hogy a SZIT-eknek nem kell társasági adót fizetniük, és a helyi iparűzési adó alól is mentesülnek. A vezérigazgató szerint a BIF-nek az a célja, hogy egy jó osztalékrészvénnyé váljon.

Továbbra is pörgő ingatlanfejlesztési piac

A BIF vezérigazgatója azt is mondta, hogy Magyarországon jelenleg dübörög az ingatlanpiac. Az állami és a piaci szektor fejlesztései is óriásiak. „Az ember bármilyen irányból érkezik Budapestre, csak toronydarukat lát. A fejlesztéseket az is hajtja, hogy 2019 végéig garantált az 5 százalékos ÁFA” – osztotta a meg a piaccal kapcsolatos érzéseit Sajgál Gábor.

A szakember szerint az irodafejlesztések azért fontosak, mert gyakorlatilag Budapesten az irodaházak megteltek. A kihasználatlansága az irodapiacon lévő ingatlanoknak történelmi mélyponton van. Jelentős, kihasználatlan területeket nem is találni. Sajgál Gábor hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a Váci út ennyire kedvelt. Robbanásszerű a fejlesztés a következő 1-2 évre.

Azt is megemlítette, hogy a fejlesztési kapacitások túlfeszítettek, nagyon nehéz kivitelezőket szerezni. Magyarországról sok jó szakember távozott külföldre, talán a bérek emelkedésével elérhető, hogy egy részük hazajöjjön. Sajgál Gábor azt is megemlítette, hogy a fizetések fokozatos emelkedésével kezd a piac oda eljutni, hogy már nem annyira éri meg külföldön dolgozni, mert ott a napi megélhetési költségek is magasabbak.

Sajgál Gábor a műsorban szorgalmazta az 5 százalékos ÁFA-kulcs 2019 utáni meghosszabbítását, mert szerinte szinte bizonyos, hogy a 27 százalékos forgalmi adó visszatérésével a fejlesztések egy jelentős része megállna. „Az alacsonyabb áfa-kulcs nemcsak felpörgetett építőipart hozott, hanem azt is, hogy egyre kevesebb az adóelkerülés, tisztul a piac” – érvelt a szakember.

A BIF vezérigazgatója azt is mondta, hogy a belváros még mindig slágertermék, erős a spekulatív célú befektetés. A XIII., a XIV. kerület mellett elképesztően felfutott a XI. került az elmúlt időszakban mind lakásépítési, mind irodafejlesztési szempontból.

Sajgál Gábor úgy látja, hogy az agglomerációs fejlesztések most nem pörögnek annyira, a nagyobb fejlesztők inkább a külső kerületekre koncentrálnak, leginkább Budapest területére. Még mindig felfelé mennek az árak, különösen a jó projektek esetében. Ennek egy része a kivitelezési költségek emelkedése miatt is így van. 2018-ban sem vár mást Sajgál Gábor, aki szerint óvatosabban jönnek a külföldiek vissza a piacra, mint korábban, de azért visszatértek. A magyar piac jelenleg nagyon vonzó a külföldiek szemében. A gazdaság kiszámíthatóan nő és olcsóbban tudnak vásárolni, mint Csehországban vagy éppen Lengyelországban.

A BIF fejlesztési tervei és az ágazati verseny

Jelenleg 30-40 komoly cég van a magyar ingatlanpiacon. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztalban sokszor egyeztetnek a piaci állapotokról. A nagyobb cégek próbálják helyén kezelni a jelenlegi fejlesztési boomot, hogy a következő évekre is fenntartható legyen az építkezési ütem – mondta a szakértő. Sajgál Gábor azt is közölte, hogy a törvényalkotóknak is tesznek javaslatokat, hogy hosszútávon fenntartható legyen a piac.

Jelenleg egy nagy fejlesztést végez a BIF a III. kerületi Harsány lejtőn, ami egy 80 hektáros területet jelent. 3 milliárd forintért a területet közművesítettek, építkezési területeket hoztak létre, és 16 telken a BIF maga kezdett el egy építkezést. Idén még további 12 telken építkeznek majd. Az egyik területen – a helyi önkormányzattal együttműködve – szolgáltatóházat és óvodát építenek. Sőt, a BIF által finanszírozott játszótér is épül.

Az ingatlanhasznosítási tevékenység is komolyan zajlik, de további felvásárlásokban is gondolkodnak a BIF részéről. A legutóbbi akvizíciójukat tavaly december közepén zárták le, megvásárolták az V. kerületi Apáczai Csere János utcában a volt K&H székházként működő, most már Vigadó Palota irodaházként működő épületet. Jelenleg zajlik ennek a 14 ezer négyzetméteres épületnek a felújítása. Ennek az előnyét Sajgál Gábor szerint az adja, hogy a szomszédságban van az 500 férőhelyes Aranykéz Parkolóház.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.

Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést: