A Magyar Bankszövetség örülne, ha már arról számolhatna be, hogy a hazai hitelintézeti szektor nyereséges korszakot hagy maga mögött. Ennek ellenére már a tavalyi, megközelítőleg nullszaldós, összességében három milliárd forintos veszteség arra utal, hogy lassan a végéhez ér a 2008–2009-es válság után jött „hét szűk esztendő” - jelentette ki a Gazdasági Rádió Csoporthoz tartozó Trend FM „A nap vendége” című műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, aki reméli, hogy a 2016-os év teljesítménye még jobb lesz a tavalyinál.
 |
| Kovács Levente |
A hazai bankok szakmai szervezetének élén álló szakember idei várakozásait egyrészt a kormány családi otthonteremtési kedvezményének, közismert nevén a csok népszerűségének, másrészt az idéntől mérséklődő bankadó bankokat ösztönző hatásának számlájára írja. Mint mondta, a csok előbbre viheti a bankok hitelezési tevékenységét, míg a szektorra évekkel ezelőtt kirótt külön állami sarc mérséklése újabb lendületet adhat a bankok aktívabb működésének, a fejlesztések megvalósításának.
Kovács Levente szerint egyértelmű, hogy a hazai pénzügyi közbizalom elvesztésében nagy szerepe van a 2008 2009-es évek nemzetközi és hazai eseményeknek, a gazdasági zavaroknak, a válságnak, ám a probléma nem oldódott meg teljesen. Még most is alacsony a hazai hitelintézeti szektor iránti bizalom. A bizalomvesztés pedig lerontja a bankok megfelelő működését a pénzügyi források újraelosztásában, akadályozza a gazdasági növekedést, valamint fenntartja a kockázatérzetet, ami instabilitáshoz vezethet.
Az idei évben óhajtott fellendülés támogatásához gyógyírként értékelhető családi otthonkedvezmények bevezetése arra ösztönözte és ösztönzi ma is a bankok nagy részét, hogy teljes kapacitással koncentráljanak a felkészülésre - húzta alá Kovács Levente. Kiemelve, hogy a hitelintézetek így már jelentős számban tudják fogadni az igényléseket, és elbírálni a kérvényeket. A bankok zöme arról számol be, hogy a csok iránti érdeklődés kiugróan magas, sokan már folyamatban lévő építkezés miatt keresik fel a bankfiókokat. A Magyar Bankszövetség főtitkára úgy értékeli, hogy több lépcsőben, jelentős löketet adhat a konstrukció: az építőipar fellendülésén keresztül a nemzetgazdaságnak is.
A banki különadó idei csökkentése hosszú idő után szilárd alapokra helyezi a hazai bankok és a kormány együttműködését - hangsúlyozta Kovács Levente. - Nem kétséges, hogy a kormány tartja a szavát, és a tavasszal a szerződés értelmében korrigálja a bankadóval kapcsolatos jogi szabályozást azon megállapodás mentén, amelyet tavaly februárban kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal. Mindkét változás - azaz a csok bevezetése és a banki különadó csökkentése lehetőséget ad arra, hogy egy sikeres gazdaságban fellendüljön a hitelezési aktivitás.
A korábbi hibákat jelentős mértékben orvosolta devizahitelek elszámolása és forintosítása. Ezzel hozzávetőleg ezermilliárd forintos terhet vállalt át a magyarországi bankszektor a devizahitelezés terén az ügyfelektől. A tavalyi évben végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően szinte teljesen eltűntek a devizahitelek a hazai piacról - összegezte a szakember.
Február végével lejár a kilakoltatási moratórium, amely szükséges és elkerülhetetlen. Így ugyanis lehetővé válik, hogy a csok-programban aktívan tudjon részt venni a bankszektor. A kilakoltatásoknak a múltban is egyébként kevesebb mint tíz százaléka volt a bankszektorhoz köthető - jegyezte meg a főtitkár. Tényszerűen a kilakoltatások jelentős része az adóhivatali és közműszolgáltatási ügyek eredménye. Kovács Levente személyes véleményét úgy fogalmazta meg: „ személy szerint fontosabbnak tartom a többgyermekes vagy gyermeket vállaló házaspárok támogatását, mind az együttműködést elutasító hangoskodók további védelmét.”
A beszélgetés első része:
A második rész:
