Kőpor, vízkőoldó, aerosolok – csak néhány azok közül a mindennapi dolgok közül, amelyekkel tartósan érintkezve egészségi ártalmaknak tesszük ki magunkat. A veszélyes anyagok listája sokkal bővebb, mint legtöbben gondolnánk, ráadásul ezekkel az anyagokkal sok munkavállaló úgy találkozik és dolgozik, hogy a kockázatokkal nincs tisztában.
A probléma napi szinten sok millió embert érint: az európai munkakörülmény-felmérés szerint 2015-ben az Unióban megkérdezett dolgozók 18%-a számolt be arról, hogy munkaidejük legalább egynegyedében vegyipari termékkel érintkezik. Ez a statisztika 2000 óta alig változott.
Az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) ezért „Egészséges munkahelyek - A veszélyes anyagok helyes kezelése” címmel kétéves tájékoztató kampányt indított 2018-ban, amelynek legfontosabb célja, hogy tisztában legyünk azzal, milyen veszélyes anyagokkal találkozhatunk a munkahelyünkön, ezek milyen ártalmakat okozhatnak és mit tehetünk azért, hogy megóvjuk az egészségünket.
„A kampány legfőbb célkitűzése, hogy a dolgozók és a munkaadók is tisztában legyenek vele: a kockázatok csökkentése érdekében fel lehet és fel is kell lépniük – fogalmazott dr. Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. A munkahelyeknek nem csupán kötelessége, de érdeke is betartani a vonatkozó előírásokat, jogszabályokat. A munkavállalókban is szeretnénk tudatosítani: ha a cég kibújik a biztonsági szabályok betartása alól, azzal a dolgozó egészségét teszi kockára. A kampány során igyekszünk jó gyakorlati példákat bemutatni, melyekből kiderül, mennyivel olcsóbb a baj megelőzése, nemcsak pénzben, de egészségben eltöltött életévekben kifejezve is.”
Szigorú előírások az Európai Unióban
A vegyi anyagok munkahelyen történő kezelésére szigorú munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni úgy az Európai Unióban, mint Magyarországon, a szabályok követése, betartása általában megfelelő védelmet nyújt az ártalmakkal szemben. Jellemzően a nagyvállalatok szabálykövetőbbek, a kis- és középvállalkozások azonban gyakran elhanyagolják a kérdést, kevésbé ügyelnek dolgozóik egészségére. Pedig sok kisebb vállalkozás, például az autószerelő-műhelyek is sokféle veszélyes anyagot használnak és vannak ágazatok, például az építőipar vagy olyan szakmák, mint például hegesztő, szobafestő, fodrász, ahol számos különböző vegyipari terméket használnak.
Elterjedt tévhit, hogy a szigorodó környezetvédelmi és munkavédelmi előírások miatt a veszélyes anyagok felhasználása visszaesett. Az elmúlt évtizedekben egyes anyagokat, így az azbeszt és a vinil-klorid használatát valóban betiltották és korlátozták. Összességében azonban egyre több és egyre összetettebb kemikáliákat használunk, számukat tíz-, sőt százezres nagyságrendűre becsülik: ma már nem az számít kivételesnek, ha valaki ilyen anyagokkal is dolgozik, hanem az, ha munkája során nem találkozik eggyel sem. Európában a vállalkozások 38%-a számolt be arról, hogy az adott munkahelyen vegyi vagy biológiai anyagok voltak jelen.
„Az alapvető munkavédelmi előírások betartásával a kockázatok jelentős része kiküszöbölhető, a megelőzés sokszor olyan egyszerű kérdéseken múlik, mint az egyéni védőeszközök pl. védőkesztyű, a légzésvédő használata, vagy a veszélyes anyagok megfelelő tárolása. A követendő jó gyakorlatokat, pozitív példákat szeretnénk fókuszba állítani Helyes Gyakorlat Díj pályázatunkkal is, ahol két kategóriában 2018. december 15-ig pályázhatnak a 100 főnél kevesebb, illetve 100 főnél több főt foglalkoztató vállalkozások a saját megoldásaikkal, követendő gyakorlatukkal” – tette hozzá a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.
Kőfaragóktól a balett-táncosokig: a körülményektől függően szinte bármely anyag veszélyessé válhat
Sokan azt gondolják, hogy csupán a mesterségesen előállított vegyszerek számítanak veszélyesnek. Pedig akár hétköznapi dolgok is ártalmasak lehetnek az egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező. A vegyi anyagok életünkben mindenhol jelen vannak, meghatározzák mindennapjaink életszínvonalát. Széles körben használják őket az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban, betegségek kezelésében. Kimutathatóak a lakókörnyezetünkben a szennyezett levegőben, a talajban, a felszíni és nem megfelelően kezelt vizekben, az ember által fogyasztott színezékeket, tartósítószereket tartalmazó élelmiszerekben, állatok húsában, a növényekben. Megfelelő szabályozottság hiányában nemcsak a dolgozó ember, hanem a lakosság egészségkárosodását idézhetik elő.
Különleges eset volt néhány éve ─ idézték fel munkaegészségügyi szakértők─, amikor egy kertészetben petrezselymet szedő asszonyok szenvedtek fájdalmas sérüléseket, mivel a tűző napon, védőfelszerelés nélkül szedték a növényt. Nem tájékoztatták őket arról, hogy bizonyos növények, így a petrezselyem levelében, olyan fényérzékenyítő anyag van, ami bőrre kerülve a napfény hatására toxikussá válik, és bőrgyulladást okoz.
A veszélyes anyagok belélegezve, lenyelve vagy bőrön át történő felszívódás útján a szervezetbe jutva súlyos betegségeket okozhatnak. Az akut mérgezések mellett kialakulhatnak krónikus megbetegedések, ilyenek elsősorban a légzőszervi megbetegedések (asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis, szilikózis), vagy például a belső szervek, mint az agy, az idegrendszer károsodása, az allergia. Ezek az anyagok olyan, károsodásokat is okozhatnak, amelyek gyengíthetik a nemzőképességet illetve születési rendellenességeket idézhetnek elő.
A legnagyobb problémát azonban a rákkeltő anyagok jelentik
Becslések szerint az Európai Unióban évente 91 500 és 150 500 közötti új rákos megbetegedést diagnosztizáltak olyan személyek körében, akik korábban a munkájuk során karcinogén anyagokkal érintkeztek. Emellett évente 57 700 és 106 500 közötti volt a munkavégzés során karcinogén anyagokkal való expozíciónak tulajdonítható halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma. Óránként 10 ember hal meg munkával összefüggő rákos megbetegedésben. Emiatt a rák tekinthető a foglalkozással összefüggő halálesetek elsődleges okának az Európai Unióban. Az emberi élet és az elvesztett életminőség aligha számszerűsíthető.
A megelőzés a legfontosabb
A veszélyes anyagok okozta ártalmak megelőzésére a legjobb megoldás a veszélyes anyagok kiváltása, helyettesítése kevésbé veszélyesekkel, de ez nem mindig lehetséges. Ezért a munkaadóknak, irányítsanak akár egy néhány fős, vagy éppen egy nagyvállalatot, meg kell hozniuk a megfelelő technológiai és szervezeti intézkedéseket, szükség esetén biztosítaniuk kell a dolgozók egyéni védőeszközeit. Minden munkáltatónak, a kkv-knak is kockázatértékelést, intézkedési tervet kell készítenie az ilyen anyagok kezelésére vonatkozóan. Munkavédelmi oktatás keretében kell a munkavállalókat kioktatni az általuk használt anyagok veszélyeiről. Mindez a munkaadó érdeke is: ha kevesebb a beteg dolgozó, növekszik a termelékenység és versenyképesebbé válik a vállalkozás is.
Az Európai Bizottság megtette az első lépést e kérdések megoldása érdekében, a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvet módosító jogalkotási javaslat első csomagjának elfogadásával. Az irányelv módosítása több hullámban fog megvalósulni.
Az Európai Bizottság a napokban jelentette be, hogy egyelőre öt magas kockázatú vegyi anyag felhasználására vezet be új, szigorúbb határértéket. Az ilyen rákkeltő, illetve genetikai károsodást okozó anyagok közé tartozik például a kadmium, az arzénvegyületek vagy a formaldehid, melyeket széles körben használnak elektronikai, vegyipari vagy műanyag termékek, akkumulátorok gyártása során, de az egészségügyben, laboratóriumokban is. A bizottsági hatásvizsgálat szerint az irányelvben foglaltak végrehajtásával a 2069-ig tartó időszakban mintegy 100 ezer, munkahelyi rosszindulatú daganatos megbetegedésből eredő haláleset lenne megelőzhető. Az új határértékek bevezetése az EU szerint több mint 1 millió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítja majd és 22 ezer, foglalkozással összefüggő betegség kialakulását előzi meg.
A 2019 októberében záruló kampány hazai megvalósításáért az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja felel, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya működtet. A 2018/2019. évi „Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése” kampány részeként az EU-OSHA a kampány weboldalán összegyűjtött egy sor útmutatót és jó gyakorlatot bemutató példát.
